Skip to main content

Keller Ferenc (1962)

Vissza a főcikkhez →


Fontosabb munkák:


1988 Nyíregyháza – Megyei Kórház – porta és kapuépület

1989 Bp., Hadtörténeti Múzeum – kapu és belső udvar

1993 Budaörs, Akácfa köz 1. – saját családi ház 1996-1998 Bp., Csejtei u. lakópark – „A” jelű társasház 1996-1998 Graphisoft Információs Park – „A” irodaépület 1996-1998 Graphisoft Információs Park – „B” irodaépület 1996-1998 Graphisoft Információs Park – étterem

1999 Budapest, Barlang utcai lakópark (Cságoly Ferenccel)

Fontosabb pályázatok:

1994 EXPO kulturális és sportlétesítmények – Meghívásos pályázat megosztott l. díj, vez. terv.: Cságoly Ferenc

1994 EXPO vendéglátó létesítmények – meghívásos pályázat I. dij, vez. terv.: Pálfy Sándor

1994 EXPO vízi létesítmények – meghívásos pályázat II. díj, vez. terv.: Pálfy Sándor

1996 Európán 4 (Józsefvárosi helyszín) nemzetközi pályázat (kiemelt terv) Répás Ferenccel, Hőnich Richárddal

1997 Nemzeti Színház – kiemelt megvétel (II. hely) Cságoly Ferenccel, Lázár Antallal, Pálfy Sándorral

1998 Úttörő Áruház – meghívásos pályázat l. díj Cságoly Ferenccel

Fontosabb kiállítások:

1995 Prága (Színháztervezési quadriennálé, Cságoly Ferenccel) 1998 Budapest („Új Magyar Építészet” – megépült épületekkel, tervekkel) 1998 Piran (Építész Stúdió közösen)

Fontosabb díjak:

1996 Az év lakóháza (Az Építészkamara és Szövetség különdíja)

1998 Budapest, Építészeti nívódíj (Graphisoft Park, Cságoly Ferenccel)

1998 Budapest, Építészeti nívódíj, oklevél (Csejtei u. lakópark, Pálfy Sándorral)

1999 Pro Architectura





































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon