đ, innen mindegyik sort nagybetűvel kezdve
Đ, mint félholdra rárajzolt kereszt.
Olyas, amit az éjjeli égbolt legfényesebb pontjára fest
Fénnyel a császár álma fényesebbre.
Akár a Nap egy teljes napfogyatkozáskor,
Akként világol ez a fél
Korong: maga tompábban, hogy alapkontúrja az a fény,
Amely elől mintha kisebb sötét-fele, amit ragyogni tükrösen magára másol,
Takarná
A ragyogásnak absztrakt viszonyrendszerében.
Gyorsan visszasötétül mély ólommá,
Kilobban egy villám a csukaszürke égen.
A távolban egy pillanatra két madár tűnik fel,
Mint egy-érményi nikkel.
- TD 70 [6]