2013. november 16.
Az alábbi történettel előbb Neil Philip Mítoszok és legendák közelről című könyvében találkoztam, majd rákerestem az interneten, mert a könyvben mindössze három mondatban volt összefoglalva. Kiderült, hogy feltehetőleg Maya Deren amerikai avantgárd filmes Divine Horsemen: the Woodoo Gods of Haiti című könyvéből származik (a könyv nem szerepel a nagyobb magyar könyvtárak katalógusaiban). A történet több honlapon is ugyanabban a megfogalmazásban szerepel, tehát idézetről lehet szó:
„Úgy tűnik, néhány évvel ezelőtt, Borno elnök uralma alatt hirtelen Ghedék (Ghede által megszállott papok) egy csoportja jelent meg Port-au-Prince utcáin az isten „előírásos” öltözékében: magas cilinder, hosszú, fekete frakk, füstös szemüveg, cigaretta vagy szivar és sétabot. Természetesen nagy tömeg gyűlt össze körülöttük, és csatlakoztak az elnöki palotához induló menethez. Az őröket meglepve bekanyarodtak a kapun, felmentek a kocsifeljárón, és beléptek magán az ajtón, ahol pénzt követeltek az elnöktől. Borno elnök, akiről úgy hírlett, hogy rokonszenvezik a woodoo szertartásokkal (legalábbis titokban), és ekkor még félt a polgári közvéleménytől, nagy dilemmában volt. Végül beadta a derekát, látszólag csak azért, hogy lecsendesítse a tömeget, és a Ghedék a támogatóikkal együtt távoztak. De Ghede üzenete célba ért. A halál, aki annyi hőst elemésztett, nem hajlik meg senki előtt, és még a legkiválóbbakat is emlékezteti, hogy egy napon őket is elemészti. Így hát Ghede megkapta a pénzét, és ment, hogy egyen-igyon, énekelve…”
- Piszkozatok [3],