A Charta ’77 tevékenységére mindig figyelnünk kell. Különösen ebben az esztendőben, amikor közeledünk a Prágai Tavasz 20. évfordulójához.
A Charta ’77 információs bulletinjének új száma nagy figyelmet szentel az államalapító Tomás Garrigue Masaryk halála 50. évfordulója alkalmával rendezett kegyeletes megemlékezésnek. A méltató cikket a Charta szóvivői: Libuse Silhánová, Jan Litomisky és Josef Vohryzek írták alá. A cikk – rövid áttekintést adva Masaryk pályájáról – hangsúlyozza, hogy Masaryk sokáig hitt a Monarchia megreformálásának lehetőségében és erre, mint a bécsi parlament képviselője, törekedett is. Felhívta a bécsi kormányt, hogy igazságosabb rendszert vezessen be a birodalom nemzetei között és a társadalomban. A polgári demokratikus Csehszlovákiával kapcsolatban a masaryki vívmányok közé sorolja a cikk a független bíróságok működését. Bár a „csehszlovákizmus” kérdésében ő is tévedett, és elnöksége alatt sem a társadalmi, sem a nemzetiségi kérdést megnyugtatóan nem oldották meg, számos demokratikus vívmány, az emberi jogok biztosítása és a humanizmus légköre kötődik életművéhez.
Külön közlemény foglalkozik a Lányban 1987. szeptember 13-án lezajlott kegyeletes aktussal, amikor is Ladislav Hajdánek filozófus bevezetője után Libuse Silhánová mondott beszédet a Charta nevében Masaryk sírjánál. Levonva a tapasztalatokat a masaryki államról, a szónok olyan Csehszlovákiát képzel el, ahol a nemzetek és a nemzetiségek békésen élhetnek egymás mellett és egymással, s ahol tiszteletben tartják a helsinki záróokmány rendelkezéseit. Ezért követeli a Charta ’77 a független Tomás Garrigue Masaryk Társaság elismerését és tevékenységének engedélyezését.
Az információs közlöny beszámolói között figyelmet érdemel az a tény, hogy a prágai diákvendéglőben halállal végződő esettel kapcsolatban – amelyre vonatkozóan a Charta ’77 vizsgálatot követelt – első esetben érkezett válasz címére csehszlovák állami szervtől, a Cseh Nemzeti Bizottságtól.
A közlöny sorra veszi azokat a törvénysértéseket, amelyeket a hatóságok az állampolgárokkal szemben az elmúlt időszakban elkövettek. A felsorolt esetek között a legismertebb a kelet-csehországi Hradec Královében tartott zenei fesztiválon történt rendőri beavatkozás. Az egyéni szabadságjogokat sértő esetek között sorolja fel a közlemény a Charta ’77 jegyzőjének, Jiri Rumlnak az utcán történt feltartóztatását és elhurcolását. Rumlt – akit minden nála lévő írásától és nyomtatványától megfosztottak – azzal vádoltak, hogy lakásán illegális találkozót akart tartani. Két és fél órás kihallgatás után bocsátották szabadon.
Tanulságos dokumentum Ervin Motlnak, a Charta ’77 jegyzőjének, volt újságírónak a börtönből kiküldött levele a Szövetségi Gyűléshez (a prágai parlamenthez), amelyben ügyének felülvizsgálatát kéri. A prágai bíróság még 1985-ben háromévi börtönre ítélte – úgynevezett államellenes „fölforgató” tevékenységért. A levélből cáfolhatatlanul kiderül, hogy ügyében sorozatban követtek el törvénysértéseket a különböző állami hatóságok.
A Charta ’77 jó nemzetközi kapcsolataira utal az a közlemény, amelyből megtudjuk, hogy a Charta részéről Jiri Hájek és Petr Uhl a prágai francia nagykövetségen megbeszélést folytatott Didier Barianival, a francia kormány tagjával, aki a brünni vásár alkalmával érkezett Csehszlovákiába. A Charta képviselői köszönetüket fejezték ki az ugyancsak ott tartózkodó R. Errer államtitkárnak, aki az emberi jogok ügyében Genfben lezajlott konferencián a francia delegáció nevében szóvá tette a Csehszlovákiában tapasztalható törvénysértéseket.
A hírrovat néhány magyar vonatkozású információval is szolgál, így hírül adja, hogy a magyar forradalom 30. évfordulója alkalmával nyilvánosságra hozott közös NDK–csehszlovák–magyar–lengyel állásfoglalás aláíróit meghívták az olaszországi Firenzében és a jugoszláviai Laibachban tartandó szemináriumra.
A CSEMADOK kongresszusával kapcsolatban tájékoztatást nyújt a Charta a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetéről. Szóvá teszi a magyarság sérelmeit a kétnyelvűség, az iskolaügyek, az elégtelen és szűkre szabott magyar nyelvű televízióadás vonatkozásában. Közli a Charta újságja a magyar intézmények – így az Ifjú Szívek – elleni merényletek ügyét is. Ennek során hivatkozik Duray Miklósnak a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága nevében írt levelére, amelyben Duray a szükséges vizsgálatok lefolytatását kéri.
A lapot Ludvik Vaculik karcolata zárja, amelynek témája: Gorbacsov prágai látogatása.
- Térségünk [5]