A Parlament felé… Szeptember 12.
A Parlament első őszi ülésszakán lezárult a bős–nagymarosi vízlépcső körüli politikai csatározások újabb korszaka. A képviselők túlnyomó többsége felelőtlensége teljes tudatában az építkezés folytatására szavazott, ezzel is kinyilvánítva, hogy mit sem törődik a társadalom egyre erősödő tiltakozásával, a hazai és külföldi szakvélemények racionális érveivel, az ország érdekeivel, ezzel szemben továbbra is engedelmesen aláveti magát a kormányzat akaratának. Pedig az elmúlt néhány hónapban történi egy s más, ami legalábbis gondolkodóba ejthette volna az eltökélt képviselőket.
Július 6.
Bencsik Bélának, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének meghívására Budapestre érkezik Lipták Béla, az Egyesült Államokban élő magyar származású egyetemi tanár, a Magyar Környezetvédelmi Alap elnöke, aki néhány napos látogatásának tapasztalatairól később írásban is beszámol.
Augusztus eleje
A kormány igyekszik kész helyzetet teremteni. Az építkezés munkálatait felgyorsítják, minisztertanácsi jelentés készül, amely a kompromisszumkészség legcsekélyebb jele nélkül fenntartja a korábbi merev álláspontot. A jelentést véleményezésre szétküldik az illetékesnek tartott szerveknek, de azzal, hogy a válaszra kínosan rövid – néhány napos – határidőt adnak; jelzik, hogy mindezt csak formális gesztusnak tekintik. A címzettek azonban ezúttal megpróbálják komolyan venni feladatukat.
A rövid határidő diktálta kényszerhelyzetet a Tudományos Akadémia úgy próbálja kivédeni, hogy a lóhalálában készített első véleményt néhány nappal később egy részletes állásfoglalással egészíti ki.
Az MTA állásfoglalása többször hivatkozik az Akadémia 1983-ban megfogalmazott álláspontjára, amelyet mind ez idáig eltitkoltak a közvélemény elől, sőt igyekeztek olyan látszatot kelteni, mintha az Akadémia korábban fenntartás nélkül támogatta volna az építkezés tervét. Holott már a vitára bocsátott állásfoglalás-tervezetben is súlyos kétségek fogalmazódtak meg, s ezeket a vita csak megerősítette:
„A vitában felszólalók egyetértettek a tervezet alapgondolataival és a kiegészítő javaslat lényegével. Rámutattak arra, hogy szükséges egyértelműen hangsúlyozni a beruházással kapcsolatos aggályokat, megemlítve azt is, hogy előzetesen nem kérték ki az illetékes tudományos és szakmai testületek véleményét. Többen javasolták, hogy az állásfoglalásban határozottabban ki kellene emelni a járulékos beruházások fontosságát és azt a körülményt, hogy ezeket sok esetben az alapberuházás előtt meg kell valósítani. Általános volt az a vélekedés, hogy az állásfoglalás zárókövetkeztetését indokolt – a beruházás elhalasztását, de leginkább annak leállítását javasolva – egyértelművé tenni.”
Augusztus 10.
Az Egyesült Államokban működő Magyar Környezetvédelmi Alap felhívást bocsát ki, amelyben nemzetközi bojkottra és tiltakozó akciókra szólítja fel a nyugati magyarságot.
Szeptember 2–4.
Több hazai és külföldi környezetvédő csoport szervezésében és magyar független csoportok támogatásával A dunai duzzasztógátak címmel nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten. A tanácskozás befejeztével a résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg.
Szeptember 7.
A Minisztertanács – az előterjesztésre érkezett ellenvéleményeket figyelmen kívül hagyva – az építkezés folytatását indítványozza a Parlamentnek.
Szeptember 8.
A vízlépcső építése ellen évek óta következetesen fellépő Duna Kör a Minisztertanács döntésére reagálva nyilatkozatot ad ki.
Szeptember 10.
A Magyar Demokrata Fórum az építkezés elleni fellépésre mozgósító tanácskozást rendez Esztergomban. Az egyik hozzászóló így fogalmaz:
„A végső számadáskor minden tettünkről, minden mulasztásunkról számot kell adnunk. Arról is, hogy leromboltuk, arról is, hogy nem védtük meg a környezetünket. A »parancsra tettem« védekezést a polgári ítélőszék sem fogadja el.”
Szeptember 12.
Azért a víz az úr...
Nem kell a sóder, nem kell a duma,
saját medrében folyjék a Duna!
Dunasaurus.
Pénz nincs, feszültség már van.
Nem kell Gerőmű,
Nem kell Grószmaros,
Nem kell Buldózer,
Nem kell Gumibot.
Rosszul értettétek? Mi nem többgátrendszert akarunk.
Vízlépcsőd!
Ilyen és ehhez hasonló feliratú transzparensek alatt több tízezren vonulnak a Vörösmarty térről a Parlament elé, az építkezés leállítását és népszavazást követelve. A tüntetők nevében egy küldöttség petíciót ad át Straub F. Brunónak, az Elnöki Tanács Elnökének.
Gátat a Panamának! Szeptember 12.
Ugyanezen a napon Szegeden is tüntetést rendeznek; egy tüntető és egy országgyűlési képviselő részvételével rövid levélváltás kerekedik.
Szeptember 17.
,.Nők a Dunáért” elnevezéssel nőtüntetést szervez a Fidesz Madzsar Alice csoportja Nagymaroson.
Szeptember 20.
Több független csoport és szervezet levélben fordul az MSZMP Központi Bizottságának tagjaihoz.
Szeptember 24.
A HVG idézi Gorbacsovot, aki szibériai látogatása során a Jenyiszejre épített erőművek kapcsán fölveti a kérdést:
„Vajon az irányítás melyik láncszemében veszett el a tudományos előrelátás. Amikor megtervezték és felépítették a gátakat, erőműveket, a tudósok azt ígérték, hogy minden rendben lesz. A nép azonban aggódik, nem akar megbékélni a helyzettel, mert ha továbbra is ezen az úton járunk, többmilliárd rubelt elfecsérlünk, s mégis kibírhatatlan helyzetet teremtünk.”
Szeptember 25.
A Duna Kör újabb nyilatkozatot ad ki, amelyben az eredeti tervek szerint fölépülő, illetve a nagymarosi duzzasztó és csúcsüzem nélküli változat várható költségeit elemzi. A számítások végeredménye: az előbbi 107, míg az utóbbi 39 milliárd forintba kerülne.
Szeptember 26.
A Vásárhelyi Pál Társaság vitaülést tart a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerről az MTA Országház utcai kongresszusi termében, ahol az egyik hozzászólóba belefojtják a szót, mert a szatíra fegyveréhez nyúl.
Szeptember 27.
Lipták Béla, miután a Pest Megyei Hírlapban a lejáratására törekvő, valótlan állításokat tartalmazó cikket jelentettek meg róla, levelet ír Árkus István főszerkesztőnek.
Ugyanezen a napon rövid közlemény jelenik meg a Magyar Nemzetben.
Szeptember 29.
A Duna Kör „Visegrád–Nagymaros: még mindig nem késő...” címmel újabb nyilatkozatot ad ki. A nyilatkozat kifejti, hogy még mindig van lehetőség ésszerű kompromisszumra, de ehhez fel kell függeszteni az építkezést, amíg a mindenre kiterjedő, pártatlan szakértői vizsgálatok és a közvélemény korrekt tájékoztatása alapján az érintettek teljes köre, az egész magyar nép hoz népszavazással felelős döntést.
Október eleje
Mivel a kormány előterjesztése alapján a Parlamentnek kell döntenie az építkezés további sorsáról, több független csoport és szervezet levélben fordul a képviselőkhöz.
Október 7.
A Parlament első őszi ülésszakán a 387 országgyűlési képviselő 19 ellenszavazattal és 31 tartózkodással az építkezés korábbi terveknek megfelelő folytatására voksol.
Október közepe
Környezetvédő csoportok – független társadalmi mozgalmak támogatásával – október 30-ára tüntetést szerveznek.
Hivatkozott cikkek
- Duna-dosszié [6]