Az új önkormányzati törvény már úgy fogalmaz, hogy a SZJA-nak csak egy része folyjék be az önkormányzatokhoz. A nehézségek akkor kezdődtek, amikor ki kellett számolni, mekkora összeg is illeti a tanácsokat. Mivel az 1990-es költségvetési törvényben rögzíteni kellett az átcsoportosítandó összeg nagyságát, a számításokat 1989-ben el kellett végezni. Akkor azonban az adó utólagos befizetése miatt csak a ’88-as év után befolyt SZJA-ról voltak pontos adatok. Így 1990-től kezdődően csak kétéves csúszással juthatnak a tanácsok, ill. az önkormányzatok a SZJA-bevételhez. A számítások után kiderült az is, hogy területenként rendkívül nagy a SZJA-bevétel szóródása. Egy településen, a borsodi Nagyapátiban például nem is keletkezett adóbevétel, s 162 tanácsnál az egy állandó lakosra jutó SZJA 1000-2000 forint közé esik.
A budapesti kerületi adatokból is kiderült, van, ahol az átlag 10 ezer forint alatti, s van, ahol több mint a duplája. Ráadásul ott kevés a bevétel, ahova amúgy is több kellene. A lerobbant városrészekben élő kiskeresetűektől és nyugdíjasoktól nem folyt be érdemleges adóbevétel.
Az elvet tehát sutba dobták. Az idén a fővárost illető 24-25 milliárdos SZJA-bevételt a fővárosi és a kerületi tanácsok között központilag a finanszírozási szükségletnek megfelelően osztották szét. A kerületeknek járó bevétel egy részét tehát a budapesti központi költségvetéshez csoportosították át, nem csekély összeget, 12,5 milliárdot. Így például a II. kerületi tanács az őt megillető bevételnek csak 20 százalékát, a IV. kerületi tanács pedig – kerületek közül a legtöbbet – 83 százalékát kapta meg. Persze a Pénzügyminisztériumban is úgy tartják, ez a fajta központi osztogatás jövőre az önálló önkormányzatokkal már nem járható út. (Remélhetőleg.) Viszont továbbra is számolni kell a mentességek és kedvezmények következtében a személyi jövedelemadó-bevételnél előálló éles különbségekkel. Ha az SZJA-bevételnek döntő szerepe lenne az önkormányzatok gazdasági önállóságának megalapozásában, akkor éles differenciálódás venné kezdetét.
Egyes szakértők más szempontból is helytelenítették, hogy a SZJA-bevétel főszereplővé lépjen elő a források között. Koltai Gábor (SZDSZ) szerint például ez a bevétel egy központilag kivetett adó, amely manipulált újraosztás után mint költségvetési támogatást helyettesítő bevétel kerül a tanácsokhoz. Nem szolgálja tehát jól a valódi gazdasági önállóság megalapozását. De időközben a pénzügyi kormányzat is változtatott álláspontján. Jövőre a költségvetési törvényben valószínűleg csak a SZJA-bevétel 20-30 százalékát engednék át az önkormányzatoknak, de manipuláció nélkül.
Nagyobb súlyt kapna a jövőben az önkormányzatok anyagi forrásaiban a különböző helyi adók és az ingatlanadó.
- Pénzhiány [5]