Az önkormányzat városfejlesztési, városgazdálkodási törekvései alapvetően különböző rendezési terveken keresztül érvényesülhetnek. Mint a fővárosi főépítész fogalmazott: „Budapesten egyáltalán nem funkcionál az országos tervezési gyakorlat.” Ez teljes mértékben igaz a világkiállítás előkészítésére is.
Az Általános Rendezési Tervet (ÁRT) ugyan már javában a világkiállításra készülés ideje alatt fogadták el, de az nem foglalkozik a világkiállítással. Még korábban készült az övezeti terv –amelynek alapján az építészeti hatóságok dolgoznak –, a kettő között természetesen ellentmondás van.
Az ÁRT ma nem tölti be Budapesten azt a funkcióját, hogy ezalapján a kerületi építési hatóság tudja, mely területen mi építhető. A kerületi építési hatóság „az ÁRT-t elő sem veszi” – fogalmaz szintén a főépítész. Az építeni szándékozó saját maga készített úgynevezett részletes rendezési tervet (rrt). Egy-két telekre már lehet ilyet készíttetni, amelyből általában teljesen hiányzik a koncepcionális rész. Az rrt-k segítségévet bármilyen építési szándék igazolható”, a kerületi tanácsok közreműködésével.
A tanácsi tervezési szabályozás e jellegét „teljesebbé teszi” az átláthatatlan nyilvántartási rendszer. A többször idézett főépítész állítja saját magáról, hogy képtelen átlátni az övezeti besorolások, rrt-k módosításainak tömegét. Nem létezik olyan térkép, ahol az aktuális besorolások föl lennének tüntetve. A fővárosnál nyilvántartott rrt-k 80-90 százaléka elavult, hatályon kívül kellene helyezni őket.
Ennek az állapotnak a megváltoztatása nagyon határozott ellenállásba ütközik. A tapasztalatok alapján azt a hipotézist kell megfogalmazni, hogy az első pillanatra átláthatatlan és követhetetlen rendszer nagyon is funkcionális. Lehetőséget biztosít helyi- és csoportérdekek érvényesítésére, illetve arra, hogy a telekgazdálkodási, ingatlanvállalkozási folyamatok, ezekhez szükséges információk csak egy nagyon szűk érdekcsoport számára legyenek átláthatóak. Ebből a szempontból már maga a tanácstestület is kívülállónak tekintendő, számukra sem kontrollálhatóak a folyamatok.
Hasonló módon megy az üzleti megkeresések, tárgyalások nyilvántartása is. Nincs meghatározott rendje annak, hogy milyen típusú ügyekben kinek van a fővárosi és a kerületi tanácsok részéről tárgyalási jogosultsága. Míg a IX. kerületben információink szerint ezeknek az üzleti megkereséseknek van valamiféle nyilvántartása, addig a fővárosnál ilyet nem sikerült fellelni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egy ilyen nyilvántartásról egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak illetékesek, tehát elképzelhető, hogy valamiféle töredékes regisztrálás létezik.
- Várostervezés [5]