A DBR metró eredeti koncepciójának másik jelentős módosulása – ezt tükrözi a Metróbernek a Fővárosi Tanács felkérésére készült említett tanulmánya –, hogy Budafok helyett Kelenföldre, esetleg azon túl, Gazdagrétre vezetnék a metrót. Budafokon, pontosabban Nagytétény térségében ugyanis elmaradt a korábban tervezett nagyszabású lakásépítés, így a szakemberek szerint még a 43-as villamos újraindítása sem indokolt. A nagytétényiek átszállás nélkül gyorsabban juthatnak a kerület, illetve Buda centrumába a mostani buszjáratokkal. Környezetvédelmi szempontok sem sürgetik a villamosra való áttérést, mivel a Nagytétényi út nagyrészt beépítetlen, jól átszellőzött területen halad át. Arra pedig nincs pénze a BKV-nak, hogy villamost is és vele párhuzamosan buszokat is üzemeltessen.
A kelenföld–gazdagréti befejezés a csatlakozó, ráhordó forgalom szempontjából lenne ésszerű – a Metróber szakértői szerint. Az M0-ás, illetve az M1-es és M7-es autópályáról, valamint a 70-es útról érkező távolsági tömegközlekedés és a budaörsi–gazdagréti helyi buszközlekedés fogadására alkalmas terület ugyanis csak a pályaudvartól nyugatra – esetleg a Törekvés sportpálya területén –kínálkozik. (Az autópályák és a vasút közé szorított terület sportpályának nem eszményi, buszvégállomásnak annál inkább – mondják.) Másrészt pedig hely kell a metrójárműtelep számára is, amely vagy Gazdagréten, vagy Albertfalván, esetleg a Budaörsi út–Poprádi út térségében képzelhető el. Külön vizsgálat tárgya lesz, melyik megoldás az olcsóbb, s az sem zárható ki, hogy a járműtelep költségei miatt mégis az albertfalvai végállomás kiépítése a reálisabb, s csak második ütemben vezetne egy leágazás Kelenföldre. Ez esetben a metró, legalábbis a belátható jövőben, nem jutna ki a gazdagréti lakótelepre.
A Metróber-tanulmány készítői szerint vitathatatlan, hogy első ütemben a Skála Áruház (Bocskai út) és az Astoria között kell megépülnie az új metrónak a már említett állomások, valamint a Dimitrov tér (Fővám tér), Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér érintésével. Második ütemben a továbbépítés módját a már szükségessé váló önálló járműtelep elhelyezhetősége határozza meg. Ezt követően a pesti oldalon a Baross, majd a Bosnyák térig kellene meghosszabbítani. A budai végállomás még számunkra is nyitott kérdés. Évtizedes adósságot pótolna ez a vonal, s ha nem készül el időben, katasztrofális közlekedési helyzet alakulhat ki – állítják akkor, ha a Szabadság hidat le kell zárni a nehéz járművek elől. A hídszerkezet 1895-ben készült, 1945-ben a vízbe zuhant, törvényszerű, hogy anyaga kifáradt. Hogy a terhelésen pontosan 1995-ben vagy máskor kell-e változtatni, azt csak a részletes vizsgálatok állapíthatják meg.
Hálózatba illeszkedési, városszerkezeti okokból is ez a vonalvezetés az indokolt – vallják a Metróbernél, akik megszüntetnek felszíni tömegközlekedést – a 7-es buszt –, hogy helyét személyautók foglalhassák el. Ez történt a Rákóczi és az Üllői úton – de hát korántsem szükségszerű, hogy például a felszabaduló Rákóczi úti buszsávot átadják a tranzitforgalomnak. Ha a majdani városatyák úgy látják jónak, visszaadhatják azt parkolási célra, sőt a járdát is szélesíthetik, mondják. Ehhez persze előbb tehermentesíteni kell az áthaladó forgalom céljára használt Erzsébet hidat a Lágymányos térségében épülő híddal…
Nem lehetne-e átvezetni az 1-es gyorsvillamost a Déli összekötő híd pillérein? – kérdeztük. Szerintük ez nem gyorsvillamos, hiszen szintbeli kereszteződéseken halad át, és nincs elkülönített pályája. Nem lenne-e célszerű a 4-es villamos pályáját meghosszabbítani az Osztyapenko-emlékműig vagy a Bocskai út–Karolina úton a 61-es villamosig? A Metróber szerint ez utóbbit forgalomszámlálási adatok, vagyis az igények nem indokolják. Ezeket a felméréseket nemcsak a már meglevő vonalakon végzett utasszámlálásokkal végzik, hanem reprezentatív mintavétellel arra is választ keresnek, hogy honnan hová igyekszik az utazóközönség. A forgalmi igények felmérését tehát nem befolyásolja, hogy jelenleg milyen a közlekedési hálózat, mondták.
Egy-egy járat terhelését mesterségesen is lehet növelni, ha a lehetséges alternatív megközelítési lehetőségeket kevésbé vonzóvá teszik, például ritkítják a járatokat stb., s ezzel kétségbe vonható a forgalomszámlálás megalapozottsága. Ellenvetésünkre a Metróber szakemberei azzal érveltek, hogy nem azért utaznak sokan a 7-es buszon, mert a BKV erre kényszeríti az utasokat, hanem mert az utasok többsége a centrumba igyekszik – ott is marad vagy ott száll át –, s erre a legkézenfekvőbb járatot választja. Jellemző adatként említik, hogy a 7-es busz utazóközönségének szinte az egésze kicserélődik a belvárosi (Felszabadulás tér–Emke–Keleti) megállókban.
Ami pedig azt az ötletet illeti, hogy ezt a forgalmi igényt egy egész más irányba haladó 1-es villamossal többszöri átszállással próbálják meg kielégíteni, az a szakemberek egybehangzó véleménye, hogy helytelen lenne. Ez legfeljebb kiegészítő megoldás lehet. A tömegközlekedésnek az a feladata, hogy a lehető legrövidebb idő alatt juttassa célba az utasokat. Elvetették a csak villamos céljára szolgáló hidat is a Déli összekötő pillérein: az önálló híd fajlagosan majdnem annyiba kerülne, mint a közúttal közös megoldás. Azt azonban felülvizsgálják, hogy az eredetileg kétszer 3 sávosra tervezett Lágymányosi híd helyett nem lenne-e célszerűbb 1-1 sávot az 1-es villamos számára átengedni. Az eredeti koncepció ugyanis tömegközlekedésként egyetlen buszjáratot javasolt a Hungária körút folytatásának szánt hídra…
- A föld alatt [5]