Skip to main content

Szabó Gábor

Szabó Gábor: Megszűnik a 7-es busz?

Ahogy a beruházók szerenék


A DBR metró eredeti koncepciójának másik jelentős módosulása – ezt tükrözi a Metróbernek a Fővárosi Tanács felkérésére készült említett tanulmánya –, hogy Budafok helyett Kelenföldre, esetleg azon túl, Gazdagrétre vezetnék a metrót. Budafokon, pontosabban Nagytétény térségében ugyanis elmaradt a korábban tervezett nagyszabású lakásépítés, így a szakemberek szerint még a 43-as villamos újraindítása sem indokolt. A nagytétényiek átszállás nélkül gyorsabban juthatnak a kerület, illetve Buda centrumába a mostani buszjáratokkal.

Szabó Gábor: Hajózni pedig muszáj – lenne

Engedélyek sűrűjében


Kétségtelen: épelméjű ember nem cammog a hajóval példának okáért két és fél órát Vácig, ha ugyanezt az utat a legrosszabb esetben is megteheti egy óra alatt. A városon belül is hasonló a helyzet, ráadásul a hajók olykor 50 perces „sűrűsége” a maradék vállalkozói kedvet is elveszi.

Kalló István, a BKV hajózási üzemegységének vezetője joggal állítja: a menetrend az igényekhez igazodik.


Szabó Gábor: Két intézkedés között

Rubelexport-szabályozás


Itt az ideje, hogy világpiaci áron kereskedjünk a KGST-országokkal, mert „az ötéves átlagolajárak nem tesznek jót gazdaságunknak” – ezt állította a Magyar Szociáldemokrata Párt egyik tekintélye a Dátum január 18-i számában. Valóban. A világpiaci (most éppen hordónkénti 18-22 dolláros) ár tonnánként 126-154 dollárnak, kereken 7800-9500 forintnak felel meg. A szaúdi könnyűolaj utóbbi 5 évben jegyzett rotterdami átlagára alapján – a dollárt egy 0,7 körüli szorzóval rubelre váltó „árfolyamon” – számított szovjet importár viszont tavaly 3123 forint volt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon