Intézkedési terv: videózni!
A Beszélő parlamenti tudósítói nagy élvezettel hallgatták november 13-án, kedden délután Morvai belügyminisztériumi államtitkár beszámolóját arról, hogy mit tesz a rendőrség a sportrajongók – jelesül a futballközönség – békés, zavartalan műélvezete érdekében.
Az interpelláló Németh Béla (FKgP) ugyanis elvárja a stadionbeli randalírozók megfékezését.
Az államtitkártól megtudtuk, hogy az országos rendőrfőkapitány szakmai helyettese, dr. Túrós András – több daliás cikkünk hőse – 1/1990. sz. leiratában komplex intézkedési tervet tárt elő e kérdésben. A stratégia jogi hátterét az „Állam és közbiztonság”-ról szóló 1974-es rendelet képezi.
A komplex tervben szerepel a közönség folyamatos videózása is. Morvai államtitkár ismertetője végén elegánsan elérkezett a rendőrség költségvetésének feltétlenül szükséges növeléséhez. (Talán az interpelláció ezért hangzott el?)
E lap szerkesztői nem kevésbé barátai a nyugalomnak és biztonságnak, mint bárki más. Ám fenntartásaik vannak az 1974-es állam- és közbiztonsági joganyaggal, valamint a rendőrség szakmai főnökének jogállami feltételek között is érvényes kompetenciájával kapcsolatban. Ebbe a lukas zsákba most sem öntenénk szívesen több pénzt.
–t
Tíz perc az nagy idő (Elemér)!
November 13-án a parlamentben Kósáné Kovács Magda a közvélemény privatizációval kapcsolatos aggodalmait eloszlatandó interpellációjában igen konkrét és tárgyszerű kérdéseket fogalmazott meg. Az interpellációra Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter válaszolt. Az engedélyezett öt perc helyett tíz percben. A feltett kérdéseket azonban ennyi idő alatt sem sikerült megválaszolnia, amit ékesen bizonyít, hogy a hosszúra nyúlt választ nemcsak az interpelláló képviselőnő, hanem a T. Ház sem fogadta el. Kósáné joggal állította követendő példának Mádl úr elé Csepi Lajost, a Vagyonügynökség vezetőjét. Csepi úr ugyanis egyetlen tömör mondatban megfelelt a Főtefu képviselőinek, amikor a dolgozói részvények lehetőségeiről faggatták: „Meg fogjuk vizsgálni az önök elképzelését, és ha beleillik a kormány koncepciójába, engedélyezzük.”
Te ennek örülsz, Torgyán?
Fazekas Endre és Király Béla SZDSZ-es képviselők interpelláltak Andrásfalvy kultuszminiszterhez az oktatás finanszírozásának nagy kérdéseiről. A miniszter is „a” kérdésnek minősítette mindazt, amit Fazekas elmondott, s éppen ezért harmincnapos határidőt kért a válaszadásra. Az ügyrend ezt megengedi. Király Béla azonban némi muníciót tartogatott a viszontválaszra (mint veterán stratégához illik), s ezt el akarta volna mondani, katonásan áttörve az ügyrendi akadályokat. Fel is állt, teljes szálfamagasságában, ám az elnöklő Vörös Vince nem adott neki szót. A kormánypártok hangos tetszésnyilvánítással kísérték Király Béla elnémítását. Az idős exkatona – még mindig állva – megvetően süvöltötte át az üléstermen: „és te ennek örülsz, Torgyán?”
Közöljük azt, amit Király Béla nem mondhatott el.
Interpelláció
A magyar felsőoktatási intézményeknél az elmúlt évben általános gondként merült fel az 1990. évi költségvetési előirányzatok megállapításánál, hogy nem kapták meg a működési kiadásaikhoz az infláció hatása miatt keletkezett többletköltségek fedezetét. Ez tájékozódásom szerint jelenleg (mint például a Pannon Agrártudományi Egyetem három karánál együttesen) mintegy 50 millió Ft nagyságrendű.
Ismereteim szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények részére az inflációs hatások kompenzálására a kormányzat külön pénzügyi fedezetet biztosított.
Kérdésem az, hogy a nem közvetlenül a művelődési tárca felügyelete alá tartozó intézmények – mint pl. az agráregyetemek, orvosi egyetemek – miért nem azonos elbírálás alá esnek, illetőleg ezt a kompenzálást milyen módon kapják majd meg?
Kérdésem továbbá az, hogy a kormányzat tervezi-e a költségvetési szervek 1991. évi állami támogatásának 20%-os csökkentését. Nincs egyértelmű információm arra, hogy ez az intézkedés a felsőoktatási intézményeket érinti-e.
Felmérve és ismerve a felsőoktatás előtt álló feladatokat, valamint az Országgyűlés állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az oktatásnak prioritást biztosít – ennek ellentmond egy ilyen nagyságrendű állami támogatás elvonása, mely az intézmények működésképtelenné válását eredményezheti.
- Belföld [6]