Azt az utóbbi időben mind divatosabb megoldást, hogy őrző-védő kft. kíséretében foglaljuk vissza vitatott tulajdonú ingatlanunkat, a Kronovo Kft. egy három éve folyó pereskedés után, március 2-án látta elérkezettnek. A per alapját az V. kerületi önkormányzat egy 1992-es határozata képezte, amelyben a Kronovótól megvonta a Váci utca 11/b és 23. szám alatti üzletek bérleti jogát, és átadta az addigi albérlő Ostermann Kft.-nek és a Sikk Ruházati Szövetkezetnek.
A Martin Luther King Egyesület közlése szerint a múlt év végén, december 30-án és 31-én a budapesti V. kerülethez tartozó Kecskeméti utcai rendőrőrsön legalább tizenkét arab férfit vertek meg brutálisan. A Váci utcai valutakereskedők elleni – egyébként a Martin Luther King Egyesület által is szorgalmazott fellépés – sajátos formáját találta meg a belvárosi rendőrőrs: a megfigyelt személyeket a sétálóutca közepére állított rendőrautóba tuszkolták a közönség érdeklődése közepette, majd bevitték az őrsre.
Két hete a Beszélő a Menhely Alapítvány munkatársai egy rendkívül brutális rendőri intézkedés leírását közölték, melyhez Solt Ottilia fűzött szubjektív elemekkel átszőtt kommentárt.
Ezt, egy az előzőekben leírt rendőri attak apropóján megfogalmazott nyílt levél követte, melyben az alapítvány a független rendőrszakszervezet álláspontját kérte az esetről.
Intézkedési terv: videózni!
A Beszélő parlamenti tudósítói nagy élvezettel hallgatták november 13-án, kedden délután Morvai belügyminisztériumi államtitkár beszámolóját arról, hogy mit tesz a rendőrség a sportrajongók – jelesül a futballközönség – békés, zavartalan műélvezete érdekében.
Az interpelláló Németh Béla (FKgP) ugyanis elvárja a stadionbeli randalírozók megfékezését.
Az államtitkártól megtudtuk, hogy az országos rendőrfőkapitány szakmai helyettese, dr. Túrós András – több daliás cikkünk hőse – 1/1990.
Hogyan él ma egy lakótelepi, egyedülálló nyugdíjas? B., M. és N. néni sorsa, helyzete hasonló. Ugyanazon a lakótelepen élnek, egyforma szoba-konyha komfortos garzonlakásban.
Mindhárman nehéz életet tudnak maguk mögött. Abból a társadalmi rétegből valók, ahol a lányoknak is már 13-14 évesen munkába kellett állniuk. A legnehezebb segédmunka jutott nekik: téglagyár, palagyár, üveggyár, építőipar. Nem csoda, ha az első kínálkozó alkalmat megragadva férjhez mentek.
Alighanem az elsők közölt ítélték „szigorított javító-nevelő munkára” közveszélyes munkakerülésért 1985 májusában Zsigó Vilit, a nagy múltú Szatmárcseke szülöttét. Fecske törzsőrmesternek, a rendőrség körzeti megbízottjának immár nem kellett beérnie Zsigó Vili 30 napos elzárásával, kényszer-elvonókúráival és állandó rendőri felügyelet alá helyezésével. Az új törvényerejű rendeletet alkalmazva alaposan sittre – vagyis munkatáborba – vághatta ezt a fiatalembert, akinek a viselkedésével nem volt megelégedve.
S. T.[SZJ] még általános iskolás volt, mikor először csukták börtönbe izgatásért. Mint afféle élénk eszű, kalandkereső, kissé elhanyagolt külvárosi munkásgyerek megismerkedett egy felnőttel, aki „klerikális” röplapokat bízott rá. Hónapokig ült vizsgálati fogságban az ÁVÓ egyik alkalmi börtönében. A bemutatkozó pofonokon túl nem verték, viszont nem hagyták aludni, és nem engedték WC-re, amíg alá nem írta vallomását. Két évre ítélték.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 40 hét
9 év 13 hét
9 év 17 hét
9 év 17 hét
9 év 18 hét
9 év 19 hét
9 év 19 hét
9 év 21 hét
9 év 21 hét
9 év 22 hét