Skip to main content

Az Ostermann-akció

Vissza a főcikkhez →


Azt az utóbbi időben mind divatosabb megoldást, hogy őrző-védő kft. kíséretében foglaljuk vissza vitatott tulajdonú ingatlanunkat, a Kronovo Kft. egy három éve folyó pereskedés után, március 2-án látta elérkezettnek. A per alapját az V. kerületi önkormányzat egy 1992-es határozata képezte, amelyben a Kronovótól megvonta a Váci utca 11/b és 23. szám alatti üzletek bérleti jogát, és átadta az addigi albérlő Ostermann Kft.-nek és a Sikk Ruházati Szövetkezetnek. (A helyzetet némileg bonyolítandó a Sikk egészen 1994 eleji kizárásáig tagja a Kronovo Társaságnak.) Az önkormányzati döntést a köztársasági megbízott is jóváhagyta, így a Kronovo bírósághoz fordult, és meg is nyerte a pert mind első, mind másodfokon. Végrehajtási elrendelés hiányában azonban jogait érvényesíteni nem tudta. Közben a kerületi képviselő-testület döntést hozott arról, hogy ez év májusával – az új lakástörvény alapján immár jogszerűen – felmondják azon üzlethelyiségek bérleti jogviszonyát, amelyeknek több mint 50 százalékát adják ki albérletbe. A Kronovo megunva tehát a várakozást, Tasnádi Comel Trade-jéhez fordul, és 300 ezer forintért „áruvédelemre” fogadja fel. Március 2-án a zárás előtt Asztalos László, a Kronovo vezetője – néhány áruval telt láda és verőlegény kíséretében – így bevonul a Váci utca 11/b alatti Ostermann-boltba. A boltvezető értesíti a rendőrséget, s az a helyszínre kiszállva megállapítja, hogy mindkét félnek érvényes bérleti szerződése van, felszólítja tehát őket, hogy ne alkalmazzanak erőszakot, majd távozik. Asztalos kitépi a telefonzsinórt, elveszi az üzletvezető kulcsát, majd meglökdösi, amit az a Tasnádiék által riasztott Híradó kamerája előtt fel is panaszol. Este nyolckor megérkezik a kerületi jegyző is, akinek jelenlétében a vitatkozó felek megállapodnak egy másnapi találkozóban. Másnap a rendőrség – hivatalból – eljárást indít Asztalos ellen önbíráskodás címén. Délután megkezdődnek a tanúmeghallgatások, miközben a Kronovo és az Ostermann vezetői a Mariot Hotelben pezsgővel koccintanak a megállapodásra, hogy a 11/b alatti üzlet marad az Ostermann használatában, a 23. szám alattit pedig a Kronovo használja ezentúl. Este a rendőrség hat kocsival érkezik ki a helyszínre, s mivel a bent időző őrök megtagadják beengedésüket, feltörik az üzletet, beviszik őket, és szabálysértési eljárást indítanak ellenük nyomozás akadályozása címén.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon