Volt a hó eleji Nagy Pályaudvari Takarítási (és bezárási) Akciónak egy kicsit titokzatos mozzanata, bizonyos mentesítő vonat.
A bőven áradó sajtótudósítások némelyike megemlítette, hogy román állampolgárok kaptak ingyenjegyet a MÁV-tól. A kisebbségek védelmében mindig harcra kész szociális munkások aggódtak. Kényszer?
Lapunk először a rendőrséghez fordult. A BRFK ügyeletén mit sem tudtak az egészről. Ám mivel az ügyeletes tiszt – akiért elindultak, hogy a telefonhoz hívják – nem került meg, gyanakodni kezdtünk. Találkoztunk a Parlamentben Kara Pál helyettes belügyi államtitkárral. Mi történt a jogellenesen itt tartózkodó külföldiekkel? – kérdeztük ravaszul. Szegény Kara Pál azt felelte, hogy még a nem jogellenesen itt tartózkodókról sem tud semmit. Az ingyenjegyekkel és gyanúinkkal kapcsolatban az volt a legzavarbaejtőbb, hogy eközben a Keleti pályaudvaron változatlanul táboroztak romániai cigányok, mint már hetek óta. Akkor kiket zsuppoltak vissza?
A cigányok – úgy tűnt – senkivel sem kommunikálnak. Azokkal az erdélyi magyarokkal sem, akik szintén ott aludtak a pályaudvaron. Egyik éjjel – november 1-jén – eltűntek, de aztán visszatértek. A november 2-i demonstratív takarítás után, mikor is csecsemőkkel és kisdedekkel együtt noszogatták őket talpra a MÁV-os közegek; egy jó félóra múlva csöndben visszaengedték a családokat a már kitakarított folyosószárnyba. A terelgetést, noszogatást is csöndben tűrték, ahogy valószínűtlen egykedvűséggel laktak a pályaudvaron, talán várva, nem tudni, mit. Végül Lakner Zoltántól, a Népjóléti Minisztérium biztosától (azóta kormánybiztos) tudtuk meg a következőket (november 1-jén): Békés megyéből kerítettek egy románul tudó cigány tolmácsot, akinek a közvetítésével megegyeztek a romániai cigányokkal. Visszamennének, de nincs pénzük útiköltségre, útravalóra.
A MÁV már délutánra előállította a különvagont. A minisztérium meleg ruhát s egynapi élelmet szerzett a Vöröskereszttől meg a Máltai Szeretetszolgálattól, 48 személy utazott el Aradra.
Hogy mit csinálnak Aradon? Hogy jutnak tovább, van-e hová? S mi lesz a többiekkel itt? Vagy majd ott?
Nyomozgatásunk melléktermékeként értesültünk arról, hogy három héttel ezelőtt 18 pakisztáni, 5 szomáliai és 6 Sri Lanka-i földönfutót helyezett el a rendőrség a kerepestarcsai szűrőtáborban, továbbá egy 16 éves angolai gyereket a gyermekvédő intézetben. (Fekete bőrűek ismét voltak néhányan a múlt héten a pályaudvaron.)
Szabad ország lettünk.
- Belföld [6]