Végvári József bírósági elmarasztalása az új magyar demokrácia szégyene. A pártállam politikai rendőrségének őrnagya személyes bátorságot is tanúsító cselekedetével jelentősen hozzájárult a törvényesség érvényesüléséhez, a szabad választások feltételeinek megteremtéséhez. A nyilvánosság tudomására hozta, hogy a Németh-kormány belügyminisztériuma alkotmányellenes módon, titkos módszerekkel figyelteti az ellenzéki pártokat. Ezzel természetesen megsértette a szolgálati kötelezettségeit, de a törvény szellemében cselekedett. Másképp, mint a szolgálati út megkerülésével – tehát épp azzal az eljárással, amelyet az ítélet a terhére ró – nem lehetett véget vetni a feljebbvalói által, nagyrészt a kormány tudtával és beleegyezésével űzött tevékenységnek: a törvényellenes lehallgatásoknak, az iratmegsemmisítéseknek, a titkosszolgálati adattár „magántulajdonba” vételének.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta, hogy Végvári cselekedetével épp a törvényesség és a demokratikus jogállamiság elleni összeesküvést tette lehetetlenné. Amikor Végvári cselekedetét elhatározta, a pártállam utolsó kormányának belügyminisztere, Horváth István még tagadta a parlamentben, hogy elrendelték a nemzeti történelem becses részét képező irattár eltüntetését. A bíróság elutasította, hogy érdemben megvizsgálja: társadalomra veszélyesek voltak-e azok a cselekmények, amelyeknek Végvári lépése véget vetett, s hogy vajon azoknak a cselekményeknek nem éppen az volt-e a módszerük, hogy egy zárt szolgálat titoktartási kötelezettsége mögé bújva tagjait – ahogyan évtizedekig tette – cinkosságra kényszeríti. Különösen fölháborító, hogy a bíróság a mai politikai berendezkedés védelmének szükségességével indokolta annak a Végvárinak az elmarasztalását, akinek lépése talán a legjelentősebb egyéni hozzájárulás volt a választások valódi szabadságát veszélyeztető pártállami manőverek, törvénysértések megakadályozásához.
A Szabad Demokraták Szövetsége a nevezetes leleplezés évfordulóján megbecsülését fejezi ki Végvári József iránt. Meggyőződésünk, hogy a tekintélyuralmi szellemtől megszabaduló demokrácia igazságot fog szolgáltatni neki.
Budapest, 1991. január 9.
Az SZDSZ Ügyvivői Testülete
- Belföld [5]