A világ egy teraszon nyugszik, a teraszt egy elefánt tartja a hátán, az elefánt egy teknősbékán áll.
– És min nyugszik a teknős?
– Egy másik teknősbékán.
– És az?
– Oh Szabib, azután már csak csupa teknős található, végig lefelé.
– Mit takar tulajdonképpen az az elnevezés, hogy kulturális antropológia?
– Nálunk sokáig a néprajz egyik oldalágaként művelték az etnológiát, amelyen az Európán kívüli népek néprajzát értették. Később átvettük az angol, francia szóhasználatot, az antropológia kifejezés lépett előtérbe egy olyan tudományág jelöléseként, amely az emberrel általában foglalkozik: a homo sapiens viselkedésmódjait vizsgálja.
De ami talán még ennél is fontosabb: azt hiszem, soha nem volt még ennyire szükség arra, hogy az etnikai toleranciáról beszéljünk, hogy megismerjük és megtanuljuk tisztelni a különböző népek másságát.
– Miben különbözik az antropológia mondjuk a szociológiától?
– Elsősorban módszerében. A kulturális antropológia a tanulmányozni kívánt társadalmakat, népcsoportokat közvetlenül, azokkal együtt élve figyeli meg. Ezt mi résztvevő-megfigyelő módszernek hívjuk. A nyugati egyetemeken a hallgató egy évet a vizsgált népcsoportnál tölt. Mi egyelőre csak azt tudjuk hallgatóinknak biztosítani, hogy elmehessenek vidékre és a környező országok határ menti részeire: Burgenlandba, Szlovéniába, Erdélybe vagy Kárpátaljára. Persze Budapest megfigyelése is igen tanulságos: a Váci utca vizsgálata felér egy teljes közel-keleti körúttal.
– Hányan jelentkeztek a szakra?
– Mi sem hittük volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés.
Az év elején százkilencvenen jelentkeztek, ebből mostanra mintegy 80 hallgatónk maradt. Számításaim szerint körülbelül 40-50 fő végez majd. Ha azt veszem alapul, hogy évente 8-9 diák végez filozófusként, akkor igazán elégedettek lehetünk. 4 szakról jöttek hozzánk hallgatók, ami példaértékű. Zömük a néprajzról jött át, de vannak közöttük francia, latin, kínai, történelem, pszichológia szakosok is. Ez az ország persze ennyi antropológust nem fog tudni eltartani, ezért elsősorban csupán egyfajta antropológiai szemléletet próbálunk meg átadni a jövendő tanároknak, történészeknek, pszichológusoknak.
– Mi biztosítja az anyagi fedezetet a tanszék fenntartásához?
– A Soros-alapítvány 3 évre elegendő pénzt biztosított számunkra. A dékántól ígéretet kaptunk arra, hogy ha ez az összeg elfogy, az egyetem átvállalja a tanszék finanszírozását.
– Kikből tevődik össze a tanári kar?
– Mintegy 30 előadóval dolgozunk. Igyekeztünk meghívni a legjobbnak tartott hazai szakembereket, de külföldről is érkeznek hozzánk tanárok. Nagyon jó munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk a csíkszeredai Kommunális Antropológiai Munkacsoporttal is. Tőlük azokat a finom, „nem direkt” megfigyelési technikákat szeretnénk megtanulni, melyeket az ottani nehéz körülmények között dolgoztak ki.
– Mi az oka, hogy ez a szak csak most jöhetett létre?
– 3 évig harcoltunk, hogy megszülethessen a szak. Több mint száz tervezetet dolgoztunk ki az egyetem különböző fórumai felé. Állandóan lesöpörtek minket az asztalról. Volt olyan tanártársam, aki azt mondta, erre Budapesten nincs igény, menjetek vidékre. Szó szerint szükség volt egy rendszerváltásra, hogy szemléletváltás is bekövetkezhessen.
Jómagam tizenöt évig ingyen tanítottam az egyetemen. Ennek fejében viszont azt mondhattam, amit akartam, a kutya se szólt bele. Ez az időszak arra volt jó, hogy mint egy edzőtáborban, kineveljem, felkészítsem azt a nyerő csapatot, akikkel most együtt dolgozom.
– Mivel foglalkoztak, mit tanítottak az elmúlt félévben?
– Vannak úgynevezett alapozó kurzusaink. Ezek közül csak néhányat említenék: Bevezetés a kulturális antropológiába, A világ népei, Vizuális antropológia. De van technológiai, ökológiai kurzusunk is.
Hallgatóink munkacsoportokat alakítottak; pályázatokat hirdettünk, amelyekben felmértük, hogy ki mit szeretne vizsgálni, kutatni. Ez alapján döntjük el, ki mennyi pénzt kaphat a vizsgálatok elkezdéséhez. Nagyon érdekes témák érkeztek be. Van, aki a városi szubkultúrák antropológiai vizsgálatával akar foglalkozni, egy másik team a fiatalok drogproblémáját kívánja körüljárni, egy harmadik csoport azt szeretné tanulmányozni, hogy a családokon belül miként kopnak el bizonyos ideológiák az egymást követő generációknál. Nagyon érdekel minket az etnikai csoportok integrálásának problémája is. Keressük, kutatjuk azokat a helyeket, ahol a cigány és magyar lakosság békésen megfér egymás mellett. De azt is vizsgálni szándékozunk, ahol nem férnek meg egymással.
– Professzor úr, további sok sikert kívánunk, és köszönjük a beszélgetést.
Hivatkozott cikkek
- Oktatás [7]