Skip to main content

Beszélő hetilap, 1. szám, Évfolyam 3, Szám 1

(Takács Gábor): Tisztelt Szerkesztőség!

(Szalai József) - A Szerk.: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

F. H. G. [F. Havas Gábor]: A nemzeti küldetés

(langmár): A kormány vallomása, avagy az utolsó nász

Erős várunk az erőszakszervezetünk…

–rc– [Langmár Ferenc]: Kupa Mihály legszebb négy éve

: Mi lesz itt?

Szemelvények a költségvetés vitájából

Révész Sándor: Kisebbségek szűk marokban

Kőszeg Ferenc: Szabad ötletek két ülésben a szabad demokratákról és más pártokról I.

Tamás Gáspár Miklós Van kiút? című esszéje ürügyén

Bauer Tamás: Büntetőexpedíció

Solt Ottilia: Minden feladat megközelíthető!

Interjú a belügyminiszterrel

–czki [Gyekiczki András]: Nyugodt álomért, szirénázva

–efhá– [F. Havas Gábor]: Nem szakemberek: politikusok!

: A lelkiismeret foglyai

Dr. Gyarmati István: Szerződés az európai hagyományos fegyveres erőkről: egy magyar értékelés

Vajna János: A birodalom visszavág

Ara-Kovács Attila: Ki nyújt be ultimátumot – és kinek?

Avagy: hány részre szakad a Szovjetunió?

I. Gindin: (P)oroszkérdés?

Eörsi János: Újévi egység

A szénbányászok bére

Szalay Gábor: Energiakoncepciótlanság

Dr. Orbán Viktor: Tomy Horror Picture Show

Erős Ferenc: Menekülés a szabadság elől?

–up– [Upor Péter]: A teknősbéka háta

Sarkadi Ilona: Elie Wiesel: Az éjszaka

Kováts Albert: Emlék és valóság

Új Krúdy-novelláskönyv

Barna Imre: A szabadság mint kényszerképzet

Kovács Kristóf: A gorilla mint – nem – olyan

(Marlitt Köhnke) - (Obenmayer Edit): [Két olvasó a német egyesülésről]

(Danis György): Kedves E. J.! (Eörsi Janó barátom!)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon