Az 1991-es állami költségvetési törvény, amelyben a parlamenti többség megszavazta a kamatok és törlesztések fenti szabályozását, hatodik részében rögzíti e kellemetlen fejleményeket. A jelzett rész A lakáscélú kölcsönök kamatairól címet viseli. Így tárgyalták a bizottságok, a plénum, és ilyen címen szavazott róla a Ház.
A lakosság ezek után érthetően hüledezett, mikor az OTP-k kis levélkéiben a közműépítési hozzájárulásra – mondhatni kényszerűen – felvett hitelre nézve is megkapta a felszólítást: havi plusz 1500, vagy egy összegben a fele tartozás. A törvény szövege pontosan így szól (64. paragrafus): „Azoknak a kölcsönöknek a kamata, törlesztőrészlete és az adósság összege, amelyeket az OTP vagy a takarékszövetkezet az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján lakásépítés, lakásvásárlás vagy egyéb, építési munka céljára nyújtott, az adós választása szerint 1991. január 1. napjától kezdődően a 65. vagy 66. paragrafus rendelkezései szerint változik meg.”
Annak idején, a költségvetési tervezet bizottsági vitái során az óvatos Gaál Gyula (SZDSZ) megkérdezte a kormány szakértőjét, mit is takar pontosan az az „egyéb építési munka”. A szakértő így felelt: felújítás, bővítés, emeletráépítés. (Kuncze Gábor felolvasta a szóban forgó bizottsági ülés jegyzőkönyvét.)
Csakhogy január 29-én Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár válaszából kiderült: a kormány bizony átverte a parlamentet, a bizottságokat és a plénumot. Az „egyebekben” benne vannak a közműépítési, illetve a közműépítési hozzájáruláshoz fölvett hitelek is. Amiről tehát a Kuncze Gáborhoz (és számos más képviselőhöz) forduló állampolgár azt képzelhette, hogy csak az OTP tévedése avagy packázása, az a törvény. Ugyanis mint a PM magyarázatából megtudtuk, azokat a hiteleket ugyanazon jogszabályok alapján kapta, mint az építési hitelt. Hogy ezt még annyira sem „szabad elhatározásból” vette igénybe, mint ahogyan lakást épített, bővített? Hogy ily módon a lakossággal megfizettetett közműfejlesztés jóvoltából a falusiak, külterületiek két-három különböző kedvezményes kölcsön után fizethetik a havi 3000–4500 Ft-nyi törlesztési többletet? Könnyű belátni, hogy nem kevesen lesznek erre képtelenek.
Mit mondott erre az államtitkár? A települési önkormányzatok szociális támogatásra lakosonként évi 200 Ft-ot kapnak, egy módszertani ajánlás kíséretében: ebből támogassák a törlesztéseket is… Egy négytagú családra évi 800 Ft is jut. (S mellesleg, a kormány kész még akárhány ellátási feszültség felvetésénél hivatkozni ugyanerre a 200 Ft-ra, a szerző személyes tapasztalata szerint.)
A Ház 49 százaléka fogadta el a Pénzügyminisztérium válaszát. Ám akkor felnyújtották kezüket szavazati joggal bíró államtitkárok, és kettő darab szavazattal az arány átbillent a válasz elfogadásába. A kormánypártok soraiban taps hangzott fel. Tényleg így örültek a nép barátai, hogy győzedelmeskedtek az ellenzék fölött, s választóik fizethetik e kifizethetetlen terheket? Amit a Ház meg sem szavazott? Mert egyszerűen elhallgatta előle a kormány?
Tanulságul álljon itt a szavazólista: „Nem”-mel szavaztak a jelen lévő függetlenek, nyolc kisgazda, a fideszesek, az MSZP-sek – kivéve Kovács Jenőt, aki tartózkodott – s a teljes SZDSZ. Nemet mondott az MDF-ből Gaál Antal (Somogy megye), Kelemen József (Heves megye), Szeleczky Zoltán (Budapest), Vona Ferenc (Pest megye). Tartózkodtak 12-en.
Elfogadta a kormány válaszát a szociális érzékenységére oly sokat adó Kereszténydemokrata Néppárt, egyedül Ugrin Emese tartózkodott. S igent mondott 11 kisgazda, 88 MDF-es, beleértve a Szociális Bizottság tagjait – a tartózkodó Kulin Sándor kivételével –, továbbá a két szavazó MDF-es miniszter: Botos Katalin és Für Lajos. Valamint a miniszterelnök, Antall József.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]