A dokumentálható történet ez év január 14-én kezdődött. Ekkor a kerületi testület vállalkozási bizottsága az önkormányzati vagyon hasznosításának kidolgozására ad hoc bizottságot választott. A bizottság nem tétlenkedett. Pár nap alatt kiforrott javaslattal állt elő, amit a kerületi testület már január 21-én határozatban fogadott el.
Az ad hoc bizottság koncepciójának megfelelően, döntően a föld-, illetve az önkormányzati törvény alapján, a kerület első lépésként – egymillió forintos alaptőkével – egyszemélyes, korlátolt felelősségű társaságot hozott létre. Ugyanakkor a kerületben lévő, legkönnyebben mobilizálható ingatlanvagyon esetében megvonta az IKV-tól a kezelői jogot, s a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Tervosztályára ruházta azt.
„Ezen eljárásra azért van szükség, hogy az Önkormányzat rendelkezhessen az ingatlanok további sorsáról” – olvashatjuk az ad hoc bizottság jelentésében. Ha minderre sor kerül, akkor a kerületi testület következő ülésén – adja meg az ütemezést az ad hoc bizottság – alaptőke-emelést kell végrehajtani a kft.-ben, azaz a kerületi ingatlanok egy részét bevinnék a kft.-be, s ezek értékével megemelnék az alaptőkét. S itt idézzük ismét pontosan az ad hoc bizottság jelentését: „Az apportemelés után az ingatlanok a döntéssel együtt egyidejűleg gazdasági társasági tulajdonba kerülnek, így az önkormányzati tulajdon ezen részére a fővárosi törvény és így a vagyonátadó bizottságok hatásköre nem terjed ki.”
Mint a kerületi önkormányzat január 21-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve is bizonyítja, a kft. megalakítása melletti legfőbb érv ez utóbbi. Dr. Mészáros György (SZDSZ), az idézett ad hoc bizottság elnöke – később a kft. felügyelőbizottságának elnöke – elmondta: „felmerült az igény egy olyan kft. megalakítására, amelyik… konzerválná az önkormányzati tulajdonjogot.” Sebes Gábor, kerületi polgármester szerint a fővárosi törvénytervezet parlamenti vitájában nem nagyon számíthatnak arra, hogy az ő érdekeiket képviselik, ezért a parlamenten kívüli nyomásgyakorló eszközökre van szükség. Ez alatt az említett kft. létrehozását értette. Legmarkánsabban dr. Udvardy-Nagy István (MDF) fogalmazott: „nekünk elsősorban kötelezettségünk a kerületi lakosok érdekeinek a képviselete, és nem különböző szempontok szerinti aggályoknak a kérdése.”
Azon a bizonyos január 21-i ülésen a kerületi testület nagy többséggel elfogadta az ad hoc bizottság koncepcióját. Mindezt zárt ülésen tette, ahogy minderről a továbbiakban is zárt üléseken tárgyaltak. Talán ez az oka annak is, hogy a XII. kerületi polgármester kérdésünkre cáfolta, hogy bármiféle kft.-t létrehoztak volna. Válaszolt viszont kérdéseinkre Zachariás Klára, illetve Vértesné Bachler Otília (SZDSZ-es képviselők), akik a jegyzőkönyvek tanúsága szerint kritizálták a kft. megalakítását. Ők sérelmezték, hogy ezt a kerület számára nagy fontosságú ügyet titkosították, ráadásul úgy, hogy határidőt sem szabtak a titkosságnak. Mint Zachariás Klára elmondta, a kerületi polgármester szerint amíg a kerületi testület tagja, addig kötelező rá a testület titkosító határozata. Ő azonban – Bachler Otíliával együtt – ezt morális okokból nem tartja elfogadhatónak.
Mindenesetre a kerületi önkormányzat három nappal az egymilliós tőkével létrehozott kft. társasági szerződés kelte után apportként 119 kerületi ingatlant 2,7 milliárd forint értékben bevitt a kft.-be. Úgy tűnik, az nem jelentett gondot, hogy az ingatlanok értékbecslése csak 1991. február 7-én született meg. Következő lépésként február 21-én – épp aznap, amikor 73 újabb ingatlan értékbecslése elkészült – 1,5 milliárd forint értékben bevitték ezeket az ingatlanokat a kft.-be. Így a cégbíróság által viharos gyorsasággal, március 4-vel bejegyzett kft. vagyona immáron meghaladja a 4,2 milliárd forintot.
A kft. ügyében a testület nem a párthovatartozás szerint oszlott meg. Ennek bizonyítéka, hogy a kft. ügyvezető igazgatója, Simon Tamás Ferenc, az MDF korábbi kerületi polgármesterjelöltje lett (a kerületi testület tagja) s a felügyelőbizottságban az MDF és a KDNP tagjai vannak többségben. A felügyelőbizottság tagjai egyébként mind az önkormányzat vállalkozási bizottságának tagjai – amit Zachariás Klára és Bachler Otília súlyosan kifogásol, mert ezzel sérülhetnek a kerület egyéb fontos feladatai és céljai. Zachariás Klára fölvetette azt is, hogy nem szerencsés, hogy a kft. vezetői egyben az önkormányzati testületnek is tagjai. Félő az is, hogy a kerület érdekeinek védelmére nem elegendő a társaság alapító okiratának az a rendelkeitóse, hogy az ügyvezető az alapító hozzájárulása nélkül nem dönthet más társaságban való részesedés megszerzéséről, más társaságba való belépésről.
E félelmét mindenesetre megfontolandóvá teszi a már idézett jegyzőkönyvnek az a részlete, amely szerint az ügyvezető igazgató – akit az önkormányzat hivatali idejénél hosszabb időre, öt évre választottak – a törzstőke egynegyedéig a taggyűlés hozzájárulásával köthet szerződéseket.
Meg kellett volna várni a fővárosi törvényt, s biztosítani azt is, hogy a főváros is elláthassa az alapfeladatait – véli Bachler Otília. Most óriási egység van a kerületek között, de ha a főváros nem lesz már ellenség, akkor egymás ellen is megindulhat a kerületek belháborúja, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – véli. Az esetleg törvényes kft. létrehozása morálisan mindenképpen megkérdőjelezhető, de a kerületek és főváros ellentéteire mindenképpen megoldást kell találni. Mint Bachler Otília mondta, szerinte a kerületi testületet azért is lehetett viszonylag könnyen a kft. megalakítása mellé állítani, mert a fővárosi közgyűléstől nagyon kevés információ érkezett. Így a fővárossal szembeni félelmek jobban megalapozhatóak voltak. Szükség lenne a közvetlenebb tájékoztatásra.
Zachariás Klára úgy véli, hogy az SZDSZ plebejus szárnya kisebbségbe került, amelynek véleményét sem igen hallgatják meg. Példaként hozta, hogy néhány SZDSZ-es kerületi képviselő jóval később tudta meg a kft. megalakítási tervét, mint a kerületben ellenzékben lévő kormánypártok tagjai. Sokféleképpen lehet értékelni a kft. megalakítását, de az bizonyos, hogy titkosítva semmiképpen nem lehet ezeket az ügyeket kezelni, súlyos politikai hiba a titkolózás.
Ha a XII. kerületi önkormányzat által alakított kft. jogszerű, akkor tehát könnyen meglehet, hogy a kft.-be már eddig bevitt s a szintén erre a sorsra váró további ingatlanok kikerülnek a most – sok hónapos késéssel – meghozandó törvények hatálya alól. S ehhez még csak annyit: Sebes Gábor januárban testületi ülésen azt állította, hogy tudomása szerint a fővárosban nyolc másik kerület foglalkozik az övékhez hasonló kft. létrehozásának tervével…
- Belföld [6]