Skip to main content

Beszélő hetilap, 12. szám, Évfolyam 3, Szám 12

(k.al.): Ki nem mondott szavak

(Kovács Z. Tibor): Időzített bombák

–eö– [Eörsi János]: Lejárt a MUOSZ-igazolványom

Solt Ottilia: Ki nevet a végén?

F. Havas Gábor: Ereszd be a tótot, majd kiver a házból

Demszky Gábor: Ezerszínű március

Demszky Gábor beszéde

dr. Kuti Vilma: Közbetegek, tisztiorvosok

Népegészségügyi és tisztiorvosi törvény

–czki [Gyekiczki András]: Ahogy a Lánchidat – hídvámmal…

Solt Ottilia: Csőre töltve II.

Langmár Ferenc: Övék itt a tér

Next 1991?

: Harcban állnak…

Kiss Ilona: Szócsaták és széncsaták

Láng László: Hír, ami nincs

Gyurovszky S. László: Katarzisra várva

: Pozsonyi séta

Juhász József: Milosevics előre menekül?

V. J. [Vajna János]: Merre van az „előre”?

: Titkosrendőrök, ügynökök és akták a volt szocialista országokban

Kőszeg Ferenc: Varsói körkép, prágai képeslap

: Akik válaszoltak

: Számok, összehasonlításul

Burkhard Hirsch: A titkos jelentések még mindig árthatnak…

Burkhard Hirsch FDP-képviselő a Stasi iratainak kezeléséről

Győri Péter: Lakásajándékok

–matern–: Ipi-apacs, enyém a lakás

Paul M. Zulehner: Az egyház a visszaszerzett szabadság világában

Dr. Szabó Lajos: Ki fütyül, kire?

Földes Anna: Esztétikai radikalizmus avagy irodalmi öncsonkítás?

Hajdu István: Az utópia piaca

A Budapest Art Expo

Melegh Attila: Richard van Dülmen: A rettenet színháza

–ksb– [Kisbali László]: Az orosz forradalom démonai

f.–s. [F. Havas Gábor–Solt Ottilia] - Tellér Gyula - –o [Solt Ottilia]: Mi, csótányok / A tulajdonnév helyesírása / Remény

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon