„A Fényes Fotográfus alszik egész nap, a boltja be van zárva. Éjjel fölkel, kinyitja az ajtót, Cicc! cicc!, jöhetnek fotográfiára! Besurrannak a rozoga, kóbor macskák, bemásznak a kéményen át, leülnek szépen, várják, hogy a Fényes Fotográfus lefényképezze őket. Itt nem verekszenek, nem karmolásszák, tépik egymást, nem is nyávognak, csak ülnek nyugodtan, míg sorra nem kerülnek, míg rájuk nem néz a Fényes Fotográfus, Cicc! cicc!, az ujjával csettint, nagy fényesség, és már kész is fotográfia. Nincs a Fényes Fotográfusnak fényképezőgépe, semmiféle masina nem kell neki, ő csak így fényképez, Cicc! cicc, csak az ujjával csettint, és gyönyörűek a képek, fénylik a macskák bajusza, fénylik a bundájuk, szikrázik a szemük, vihetik emlékbe a szép, fényes képeket.”
- Rábeszélő [6]