Érdekes levélváltás van folyamatban a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) és a legfőbb ügyész között. Előzmény: Horváth Balázs volt belügyminiszter tavaly nyáron utasítást adott ki a fegyverviselési engedéllyel rendelkezők fegyvereinek begyűjtésére, Iustitia asszony mérlegének serpenyőjébe ezáltal is került egy kis nehezék. De sajnos jött az ellennehezék az ellenserpenyőbe: az Alkotmánybíróság ez év április 26-án kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek találta a belügyminiszteri utasítást. Addigra viszont a fegyverek már be voltak gyűjtve. Tízezret meghaladó esetről van szó.
Rekvényi László, az FRSZ-főtitkára május 10-én levelet írt a legfőbb ügyésznek, Györgyi Kálmán dr.-nak: „A Független Rendőrszakszervezet álláspontja szerint alapvetően politikai célok érdekében került sor a rendőrség alkalmazására a fegyverbegyűjtés során.” A végrehajtás „…a rendőrség számára jelentős presztízsveszteséget és többletmunkát okozott.” Bár a rendőrszakszervezet nem értett egyet a paranccsal – írja Rekvényi –, véleményét nem akarta nyilvánosságra hozni, el akarta kerülni ugyanis a parancs iránti engedetlenségre való felbujtás vádját. Most viszont arra kéri a legfőbb ügyészt, „rendeljen el vizsgálatot az intézkedés előkészítésében, meghozatalában részt vevők, továbbá a végrehajtást elrendelők felelősségének tisztázására”.
Györgyi Kálmán dr., legfőbb ügyész május 20-i válaszában megtagadta az ügyészi eljárás megindítását: „Az Alkotmánybíróság… döntése… önmagában nem szolgál alapul sem az intézkedés előkészítésében és meghozatalában részt vevők, sem pedig a végrehajtást elrendelők felelősségének megállapítására irányuló eljárás megindításához. Nem merült fel ugyanis arra vonatkozó adat, hogy az említett körbe tartozó személyek közül bárki vétkes kötelességszegést követett volna el.” (Kiemelés: –iJ–)
Most már csak az a kérdés – ahogy Rekvényi független szakszervezeti főtitkár május 27-i válaszában írja –, hogy:
– ha a Belügyminisztérium és a rendőrség szakapparátusa olyan döntés előkészítésében vesz részt, amely állampolgárok alkotmányos jogait sérti, és erre fel sem hívják á döntéshozók figyelmét, nem állapítható meg felelősségük a későbbiek során?
– A jövőben sem vonják felelősségre azt, aki döntésével korlátozza állampolgárok tulajdonjogát, megfosztva őket az érdemi fellebbezés lehetőségétől?
– Ilyen és hasonló döntések esetén hol kezdődik és meddig terjed a végrehajtó felelőssége?
A levelezés itt félbeszakad. Valószínűleg azért, mert Györgyi Kálmán dr. egyelőre még gondolkodik a válaszon.
- Belföld [6]