Skip to main content

Létminimum – most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma

Összesen

Egy főre

Egyedülálló nő

11 655 Ft

 

11 655 Ft

Egyedülálló nyugdíjas nő

9 324 Ft

 

  9 324 Ft

Egyedülálló férfi

11 656 Ft

 

11 656 Ft

Egyedülálló nyugdíjas férfi

9 325 Ft

 

  9 325 Ft

Anya+1 gyerek

9324 Ft+7544 Ft

16 868 Ft

  8 434 Ft

Házaspár

9326 Ft+9324 Ft

18 650 Ft

  9 325 Ft

Nyugdíjas házaspár

7461 Ft+7459 Ft

14 920 Ft

  7 460 Ft

Házaspár+1 gyerek

8680 Ft+8679 Ft+6898 Ft

24 257 Ft

  8 086 Ft

Anya+2 gyerek

8679 Ft+2x6898 Ft

22 475 Ft

  7 492 Ft

Házaspár+2 gyerek

8455 Ft+8454 Ft+2x6673 Ft

30 255 Ft

  7 564 Ft

Házaspár+3 gyerek

8301 Ft+8299 Ft+3x6519 Ft

36 157 Ft

  7 231 Ft


1991 májusában számításaink szerint 5,1 százalékkal nőttek a létfenntartás minimális költségei. Az idei évben január óta ez a legnagyobb mérvű növekedés a létminimum szintjén. A június 1-jén életbe lépett energiaár-emelés érinti legdrasztikusabban a létminimum szintjén (és az a fölött) élőket. Az energiaár-emelés 2,4 százalékkal növeli a létminimum szintjét. A lakásfenntartási költségek általános drágulásáról beszélhetünk. Míg 1990 októberében a lakásfenntartási költségek a létminimum 19,6 százalékát tették ki, addig 1991. június elejére ez 21,2 százalékra emelkedett.

Egy 48 négyzetméteres lakás (mely a létminimum szintjén élő négytagú család elképzelt otthona) fenntartási költségei 1991 júniusában 6409 forintot tesznek ki, igaz ebbe beleértjük a legszükségesebb javítási és karbantartási munkálatok költségeit is. A közüzemi költségek, melybe a lakbéren kívül a víz- és csatornadíjat, a világítás és fűtés költségeit számoljuk, 4868 forintot tesznek ki. Egy négyzetméter lakás fenntartási költsége 101,4 forint. A minimálbér szintjén tehát egy négyzetméternyi lakás fenntartása 2,5 órányi munkabérnek felel meg.

Négytagú család jövedelme a létminimum szintjén



1990. december (Ft)

1991. június (Ft)

Családi pótlék

  4 340

  5 140

I. kereső bruttó

21 835

26 202

I. kereső nettó

15 083

17 801

II. kereső bruttó

  5 583

  7 000

II. kereső nettó

  5 025

  6 260

Család össz. nettó jövedelem

24 448

  2 9201

Létminimum

24 448

30 256

Különbség

0

–1 055


Az a négytagú család, amelyik 1990 végén a létminimum szintjén élt, s jövedelmét az elmúlt hónapokban 20 százalékkal tudta növelni, ez év májusáig tudott a létminimum szintjén maradni. Az elmúlt hónapban azonban jövedelme 1055 forinttal (3,5 százalékkal) marad el a létminimumtól.

Mivel egynapi élelmiszerszükségletét 354 forintból fedezi ez a család, jövedelemhiányuk háromnapi éhezést eredményez, ha összes eddigi kiadási kötelezettségüknek meg kívánnak felelni.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Budapest, 1991. június 4.

Újpesti Családsegítő Központ

















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon