Skip to main content

Szegedi tudósítónk jelentkezik

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A szegedi harminc hajléktalan március 5-én beköltözhetett egy szanálandó, már kiürített belvárosi bérház egyik lakásába. Két hétre.

Miután az elhagyott, de komfortos felvonulási épület, a felszabadítható nevelőotthon nem lett az övék, a városi tanácsnak új ötlete támadt. Szeged szélén, a Repülő téren található egy szükséglakástelep. Főleg cigányok lakják. Átmeneti jelleggel költöztették ugyan oda őket, de az évek folyamán berendezkedtek. Többen állatot tartanak például, sőt legújabban önkormányzat is alakult. A hatóságnak azonban szorultságában eszébe jutott, hogy az egyik hatlakásos épületbe pont beférnének a hajléktalanok. Csak a cigányokat kéne kipakolni onnan. Mi sem egyszerűbb azonban, hisz legtöbbjüknek átmenetileg utalták ki lakását, következésképpen átköltöztethetők hatósági kezdeményezésre. Most fognak másik lakást kapni azonnal, akár akarják, akár nem.

A hajléktalanokkal foglalkozó Menedékhely Alapítvány gyanút fogott, s ellenállásán megtört a nagyvonalú megoldási kísérlet. A cigányok maradtak. A hajléktalanok pedig kikötöttek a Belvárosban. Két hétre happy end.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon