Skip to main content

Létminimum most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma

Összesen

Egy főre

Egyedülálló nő

10 568 Ft

 

10 568 Ft

Egyedülálló nyugdíjas nő

  8 454 Ft

 

  8 454 Ft

Egyedülálló férfi

10 578 Ft

 

10 578 Ft

Egyedülálló nyugdíjas férfi

  8 462 Ft

 

  8 462 Ft

Anya+1 gyerek

8553 Ft+6897 Ft

15 450 Ft

  7 725 Ft

Házaspár

8564 Ft+8553 Ft

17 117 Ft

  8 556 Ft

Nyugdíjas házaspár

6851 Ft+6842 Ft

13 693 Ft

  6 846 Ft

Házaspár+1 gyerek

7996 Ft+7985 Ft+6329 Ft

22 310 Ft

  7 437 Ft

Anya+2 gyerek

7985Ft+2x6329Ft

20 463 Ft

  6 881 Ft

Házaspár+2 gyerek

7789 Ft+7779 Ft+2x6123 Ft

27 814 Ft

  6 953 Ft

Házaspár+3 gyerek

7648 Ft+7638 Ft+3x5982 Ft

33 232 Ft

  6 646 Ft


Az elmúlt hónaphoz képest a létminimum összege 3,9 százalékkal emelkedett. Ez a tipikusnak tekinthető négytagú (két felnőtt, két gyerek) családoknál 800 forintos költségnövekedést jelent. Így azokban a családokban, amelyek már a múlt hónapban is a létminimum szintjén éltek, és bevételeik azóta sem növekedtek, két nappal hamarabb fogy el a havi kosztpénz (a létminimum szintjén egy felnőtt napi élelmiszer-kiadása 90,20 Ft).

Az alapvető élelmiszerek és ruházati cikkek árai a múlt hónap óta minimális mértékben csökkentek. Az ebből származó nyereséget azonban felemészti, sőt jelentősen meghaladja a szolgáltatásokra és a lakásra fordított költségek növekedése.

A nemrég megállapított bruttó 7000, nettó 6260 Ft-os minimálbér a tipikus négytagú család egy főre jutó létminimum-összegének 90 százaléka. Tehát már megállapításakor sem fedezi teljes mértékben egyetlen családtag teljes megélhetését sem. Igaz, korábban sem fordult elő, hogy fedezte volna.

Különösen elgondolkoztató viszont, hogy az előző bérminimum márciusban 10 százalékkal kevesebbet fedezett a létminimumból, mint megállapításakor. A társadalmi juttatások a minimálbérnél is jelentősebb mértékben veszítettek értékükből: a családi pótlék gyermeknevelési költségekhez viszonyított értékcsökkenése az első negyedévben 2,5 százalékos volt. A fentiek ismeretében fokozottan szükségesnek tartjuk, hogy az állam szociális törvényekben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként továbbra is az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

1991. április 9.

Újpesti Családsegítő Központ













Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon