–lt [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

A Parlament előtt lapzártakor is ott virít a sátor, ami lassan úgy hozzátartozik a Kossuth Lajos térhez, mint Rákóczi fejedelem lovas szobra. A sátor oldalán felirat: A nép adománya.

Az írás igazat mond, ez ugyanis már nem az a sátor, amelyről két héttel ezelőtt írtunk. Azok a sátrak az V. kerületi kapitányság raktárában pihennek (elismervény nélkül, ami azt illeti). Noha a BRFK, valamint a tanács annak rendje és módja szerint tudomásul vette a sátras demonstrációt, később – úgy tűnik – megbánta. A rendőrség fejére hulló számos szemrehányás között sűrűn szerepelt, méghozzá a Parlamentben lakozó kormány egyes tagjainak irányából, hogy még ezt a szemet szúró rendetlenséget sem képes eltakarítani. (Irigylem a gondjaidat – mondja erre a magyar.) Így hát nem megvetendő leleménnyel akcióba lendült, s a kempingezés szabályainak megsértése címén előállította a sátorlakókat. Egyikük, Sz. János postai dolgozó Nagy Bandó közreműködésével kapott egy szükséglakást. 9 négyzetméter, egy helyiség, WC, vízcsap kinn a folyosón. Az új lakásbérlő haja-szakálla erősen deresedik, s most van először önálló lakása. Eddig állami gondozottak intézetében, munkásszállókon élt, néha egy-egy élettársnál, s végül az utcán. Rostás Sándort, a másik sátrazót az V. kerületi rendőrök a törökbálinti átmeneti szállóra irányították. Rostás úr (a rendőrök újabban így szólítják) azonban nem ment, mert nem átmeneti ágyért demonstrál, hanem szükséglakásért. Az előállítás után újra felütötte sátrát, lebontották. Újra meg újra – összesen nyolcszor –, végül elkobozták.

Rostás leköltözött a Blaha aluljárójába, és gyűjteni kezdett új sátorra. Hamarosan akadt új társa is: T. Mihály, 41 éves, papírgyűjtésből él, 1984 óta hajléktalan. A két sátor ára nem egészen egy hét alatt összegyűlt, így került helyére az idézett felirat.

A legutóbbi parlamenti ülésszak előtt a rendőrök ismét megjelentek. Sátorlebontás, előállítás. T. Mihály megfutamodott, Rostás kitartott. Belátván a parlamenti ülés idejére vonatkozó demonstrációs tilalmat, egy pincében töltötte éjszakáit, ám alighogy a Parlament bezárt, ismét megjelent a színen. Ismét lebontás, elkobzás. Balogh Árpád, a hajléktalanok másik védnöke közbelépésére a rendőrök visszaadták a nép adományát, de nem ígértek békét. Tény, hogy Rostás Sándor orra külsérelmi nyomokat visel.

Lapunk érdeklődésére kiderült, hogy a BRFK kivizsgálta Rostás lakásjogosultságát. Megállapította, hogy nincs neki. S alighanem csak rossz beidegződéseinek engedelmeskedett a felderítéssel megbízott rendőr, amikor jelentése végén megemlítette Rostás Sándor pártállását. (Nem MSZP.)

• A létminimum alatt