Skip to main content

Baracskai távlatok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kézbesített már ilyen határozatokat a postás kollégáinknak, Kőszeg Ferencnek és Nagy W. Andrásnak is, még 1988-ban, de ők végül is bevonulásuk előtt egy-két nappal futár útján értesíttettek: a büntetés-végrehajtás elmarad. Ne menjenek Baracskára, mert nem engedik be őket! A váratlan fordulat Kőszeg P. Howard-i méretű (ld. Piszkos Fred) pimaszságának volt köszönhető: az elhurcolt, de jegyzőkönyvileg nem hitelesített stencilgépről azt állította, hogy villanyfúró, és el sem vitték. A kissé elbaltázott rendőri akció oly kínos volt, hogy egy füst alatt a hosszú, pontos jegyzőkönyvvel ellátott Nagy Andrást is eltiltották Baracskától.

Nos, újdonsült jogállamunk nem ismer tréfát: az utcai, aluljárói könyvárusítás február óta folyó üldözése egészen Baracskáig jutott el.

Február 14-én a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal mint szabálysértési hatóság olyan készletet foglalt le Sallai Józseftől, a Katalizátor árusától, ami díszére vált volna a pártállami rendőrségnek is. (A jegyzék helyesírása nemkülönben.) „Homoludens könyv”, „Imigyenszól”-könyv, „Tőkés László”, „Toten és Tabu” (sic!), „Krudi” (sic!), „Zsidó-háború” (sic!) stb. A foglalást február 20-án 3000 Ft-os szabálysértési bírság követte, majd sorban a többi: áprilisban a IX. Kerületi Polgármesteri Hivatalé (2000 Ft), azután augusztus 16-án ismét a XIII. ker. következett. Közben a VI. kerület (Terézváros) polgármesteri hivatalának műszaki osztálya (1991. február 27.) elutasította a Katalizátor közterület-használatra vonatkozó kérelmét, majd kétszer az V. kerület, egy 1981-és törvényre hivatkozva.

A Katalizátor Iroda, mivel úgy tartja, hogy Krúdy Gyula, Huizinga, Nietzsche, Josephus Flavius, Tőkés László és Freud terjesztését nem kellene akadályozni, árusít, és nem fizet büntetést. Ezért aztán a IX. kerület november 12-re szóló baracskai végrehajtási meghívójának már sarkába is ért a másik, a XIII. kerület november 20-ra szólója. Összesen 35 nap elzárás. (Bár a végrehajtással baj lesz, mert november 20-án az elítélt nem fog tudni újabb 15 napjáért jelentkezni, még csak nyolcat töltvén le az első húszból. Nem lesz szabadlábon, hogy lecsukhassák.)

Ha Moldován László valamilyen oknál fogva nem kap újabb határozatot, amelyben eltiltják őt a baracskai bevonulástól, a Beszélő mindenesetre felkéri őt, írjon tudósításokat ott szerzett tapasztalatairól.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon