Skip to main content

Ököl-jog államiság

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(folyt.)


Múlt heti számunkban leírtuk az SZDP IX. kerületi képviselőjelöltjének, Dr. Domján Mihálynak, a Hőgyes Endre utca 15/a. sz. alatti kalandjait február 6-án. Azóta megtudtuk, hogy a BRFK helyszínen megjelent nyomozói két nappal később (hétfőn) feljelentést tettek a IX. kerületi kapitányságon a támadó, Derdák László ellen. A IX. kerület a BRFK-hoz fordult tanácsért, a BRFK kedden kivette az ügyet az kerület hatásköréből. A vizsgálati osztály feljelentés kiegészítést kért. A pótlólagos meghallgatások alapján a nyomozást megtagadta, az ügyet lezárta.

Indoklás: az ajánló szelvények gyűjtésének törvényi szabályozása még nincs, tehát a gyűjtés akadályozásáért Derdák nem vonható felelősségre. A ház rendjét őrző Derdák lökdösődése oly csekély testi erőszak volt, hogy nem üti meg a szabálysértés mértékét sem. Derdák önkényes eljárása ugyan tévedésen alapult, de jóhiszemű volt.

A labda most a Fővárosi Főügyészségnél van.






Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon