Skip to main content

Beszélő hetilap, 6. szám, Évfolyam 2, Szám 6

(Hazai György) - Szilágyi Imre: Mi az igazság prémiumügyben?

(Miádovits János): Kedves Kemény István!

(Rajna Ervin): Tájékoztató az MHSZ főhadiszállásáról

(Vajda Jenő): [Olvasói levél]

K.: Indulnak az oroszok?

: Szovjet változatok a német témára

Solt Ottilia: Nép, csőcselék, vasököl

Pataki Gábor: Késleltetett visszacsatolás

Reinhard Weisshuhn: Felfelé a lapályon

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Egy nép – egy pénz

Pesty László: Hol van már karácsony

Szilágyi Imre: Alternatív albánok

(kőszeg): Csehszlovák Állambiztonsági Szolgálat

Eörsi János: Nem engednek a 47-ből

Kisgazda seregszemle

E. J. [Eörsi János]: „Ebbe a játékba nem mehettünk bele”

– válaszol az SZDSZ ügyvivője

Kartal Zsuzsa: „Mi épült azóta itt?”

Beszélgetés Darvas Ivánnal

F. Havas Gábor: A belső elhárítás belső szemmel

Beszélgetések Bajcsi István volt állambiztonsági tiszttel – II. rész: A politika belügy

–lt [Solt Ottilia]: Ököl-jog államiság

(folyt.)

S. O. [Solt Ottilia]: Mire kell az a pénz?

Emőd Pál: Hogyan tüntetik el a nemzeti vagyont?

Kemény István: Levél az egészségügyről

Kiszely Károly: A negyedik tényező

Parlamenti demokrácia és környezetvédelem

(Húbert Ferenc) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Magyar Elemér: Ki fest (ördögöt) a falra?

Modor Ádám - Moldován László: Könyvvel – könnyebb?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon