Skip to main content

Mire kell az a pénz?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1990. február 13-án az MSZDP, a FKgP, az MSZP, az SZDSZ és a FIDESZ képviselőivel folytatott konzultáció során a BRFK vezetői elmondták, hogy az állambiztonsági főcsoport teljes pénzét és technikáját – beleértve a megszűnt belső elhárításét is – elvették tőlük, és az új önálló testületté szervezett Nemzetbiztonsági Szolgálatnak adták. A közlés aggódást keltett a jelenlévőkben.

1. A közbiztonsági rendőrségnek, vezetői szerint, égető szüksége van többletpénzekre, mivel a rendelkezésére állóból nem tudja megvédeni életünket és vagyonunkat. Úgy látszott, hogy a belső elhárítás (III/III-as osztály) megszűntével felszabadult pénz és technika megoldja a közbiztonságiak nehézségeit. Ha ez a költségvetés és ezek az eszközök nem maradnak náluk, változatlanul a kormány költségvetését ostromolják.

2. Ha egyszer az állambiztonság érdeklődési köréből kikerülnek az eddig a III/III-as osztályon megoldott feladatok, akkor minek a teljes pénz és technika a szűkített feladatkörű Nemzetbiztonsági Szolgálatnak?

Csak nem???








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon