Skip to main content

S. O. [Solt Ottilia]

S. O. [Solt Ottilia]: Lopakodó alkotmányozás

Beszélgetés Tölgyessy Péterrel
Alkotmány a magasban


Beszélő: Hónapokkal ezelőtt elejtettél egyszer egy olyan megjegyzést, hogy ez a parlament már nem fog alkotmányt csinálni. Úgy tűnik, hogy időközben másokban is felmerült az az aggály, mióta a kormány a hadsereg, a rendőrség irányításával, majd a számvevőszék szerepkörével kapcsolatban alkotmánymódosításra tett kísérletet, a kormányzó pártok pedig az Alkotmánybíróságot támadják.

Tölgyessy Péter: Történetileg a magyar politikai fejlődés nem most, hanem már 1989-ben a provizórikus lopakodó alkotmány útjára tévedt.


S. O. [Solt Ottilia]: Aki a fővárosnak vermet ás…


Miért választottam én meg ezt az őrültet? – kesergett és dühöngött egy XII. kerületi választópolgár április 29-én este a forrongó önkormányzati fórumon, a polgármesteri hivatal alagsori nagyterme melletti folyosón. A fórum ugyanis ott is folyt, meg az előcsarnokban, ahol különféle listákat gyűjtöttek az önkormányzattal szemben szervezkedők. Ide írja fel magát, aki az apportlistára került, ide, akinek a lakbérét emelik, ide meg a kamatadósok – a lassan megszámlálhatatlan érdekvédő egyesület igyekezett rendezni (egymást átfedő) sorait.

S. O. [Solt Ottilia]: Az európai kereszténység védőbástyája


Szemelvényezzük még egy kicsit, hogyan is védte vitéz Szendi József az európai kereszténység értékeit az emberi formájukból kivetkőzött szovjet hadseregtől 1944-ben: „A jelen helyzetben nemzetvédelmi és nemzetmentő szolgálatot is végeztünk…




Szerényen megjegyeznénk, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékét és eszméit ápolni létrejött BZSBT vezetője ott ül a parlament MDF-es s




(Szabó Eszter), S. O. [Solt Ottilia]: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


A Beszélő 1990. október 20-án megjelent számában a Ki innen! című írás szerzője, Solt Ottilia a hazánkban jogellenesen tartózkodó külföldiek kiszűrésére indult akció első szakaszának statisztikai adatait elemezve megállapította, hogy „…pontos adatok közlése e tárcának még mindig nem az erőssége”.

A Belügyminisztériumban október 17-én e témában megtartott sajtótájékoztatón kiadott háttéranyagban szereplő adatok pontosak, ezek tekinthetők mérvadónak. A Magyar Hírlap 1990.


S. O. [Solt Ottilia]: Mire kell az a pénz?


1990. február 13-án az MSZDP, a FKgP, az MSZP, az SZDSZ és a FIDESZ képviselőivel folytatott konzultáció során a BRFK vezetői elmondták, hogy az állambiztonsági főcsoport teljes pénzét és technikáját – beleértve a megszűnt belső elhárításét is – elvették tőlük, és az új önálló testületté szervezett Nemzetbiztonsági Szolgálatnak adták. A közlés aggódást keltett a jelenlévőkben.

1. A közbiztonsági rendőrségnek, vezetői szerint, égető szüksége van többletpénzekre, mivel a rendelkezésére állóból nem tudja megvédeni életünket és vagyonunkat.


S. O. [Solt Ottilia]: Réteges tüntetés


A Parlament körül további demonstrációk is folynak. A SZOT szakszervezetei hétfő (jan. 29.) délutánra nagygyűlésre hívták a dolgozókat: le az árakkal, fel a bérekkel, le a népsanyargató gazdaságpolitikával! A tüntetést támogatta az MSZP, a Szociáldemokrata Párt, sőt az MSZMP is. (A tudósító találkozott pl. Kemény László dolgozóval, az ex-MSZMP ex-Pártfőiskolájának ex-rektorhelyettesével, a BAL prominens képviselőivel, a SZOT Iskola tanárával, és hallott egyes demonstrálókat igen lelkesen ordítani, amikor a szónok a népszavazásra herdált százmilliókat sajnálta.

S. O. [Solt Ottilia]: „Moszkvában holnap bármi megtörténhet”


– Hogyan élik meg az orosz társadalom különböző rétegei az etnikai feszültségek éleződését a Szovjetunión belül?


Sakirova: – Mindenki tudja, hogy az etnikai problémák a legveszélyesebbek ma a Szovjetunióban. Nagyon sok orosznak fontos a Birodalom. Ugyanakkor sokan rettegnek attól, hogy az afganisztáni háború újrakezdődik, csak most a Szovjetunió határain belül. Szenvedélyesen tiltakoznak ellene, hogy az orosz fiatalok meghaljanak más népek miatt. Az emberek meg vannak kavarodva, és nem tudják feldolgozni egymásnak ellentmondó érzelmeiket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon