–lt [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

A Beszélő megint egyszer a holnap híreit írta meg. Majdnem. A múlt héten Révész Sándor kisebbségi önkormányzatokról szóló cikkében így fogalmazott: „Mások viszont éppen attól tartanak, hogy a többség besegít a számukra kényelmesebb konciliáns jelölteknek, és eltorzítják a kisebbségi akaratot. Végül is bármelyik öt állampolgár feljuttathat bárkit a kisebbségi választások listájára, az illetőnek még azt sem kell kijelentenie, hogy a kisebbséghez tartozik, csak azt, hogy vállalja a kisebbség érdekének képviseletét. Az egyik fővárosi kerületben például egy nacionalista csoport arra készült, hogy majd ők választanak jó magyar érdekvédőket a kisebbségieknek.”

Nos, a VIII. kerületi szabad demokrata csoport – ha nacionalistának nem is nevezhető éppen – pontosan ezt teszi. A helyi roma kisebbségi önkormányzat jelöltlistájára (szigorúan romák ajánlása alapján) feliratkozott a szabad demokraták két kerületi ügyvivője – egyikük egyszersmind az önkormányzat szociális bizottságának elnöke, a másik a Fővárosi Közgyűlés szabad demokrata képviselője –, valamint a kerületi oktatási bizottság szabad demokrata elnöke. A kerületi SZDSZ-szervezet és a szabad demokrata polgármester helyesli ezt a lépést. Révész Sándor említett cikkében kb. ezt nevezi politikai perverziónak.

Szó se róla, a három roma kisebbségi önkormányzati jelölt szabad demokrata távolról sem nevezhető cigányellenesnek. Sőt, eddigi működésük során is legjobb lelkiismeretük szerint igyekeztek szem előtt tartani a kerület népes cigány lakosságának érdekeit. A ’90-es önkormányzati választáson a kerület pártjai közül egyedüliként éppen a szabad demokraták tűzték zászlajukra a cigányok képviseletét, s juttattak be a listájukon az önkormányzatba romát.

Csak hát azóta történt egy és más a józsefvárosi önkormányzati testületben. A többségbe került szabad demokraták egyik csoportja először megbuktatta a jegyzőt, azután másik csoportja a Fidesszel és az MDF-fel karöltve 1992-ben megbuktatta a szabad demokrata polgármestert. Oláh Tibor, a szabad demokraták cigány képviselője a polgármester-buktató koalícióba állt, s azóta többedmagával ki is lépett az SZDSZ-frakcióból. Még korábban az erős kerületi Phralipe aktivitásának és a szabad demokrata többség toleranciájának köszönhetően a józsefvárosi romák Oláh Tibor vezetésével Kisebbségi Önkormányzati Egyesületet hoztak létre, amely több kerületi cigányszervezetet magába foglalva azóta is működik. A tavaszi parlamenti választások idején a Józsefvárosi Kisebbségi Önkormányzati Egyesület a kerületi MSZP-vel kötött megállapodást, s Kósáné Kovács Magdát támogatta. (Igaz, hogy az SZDSZ viszont nem fogadta el képviselő-jelöltnek Horváth Aladárt, a Roma Parlament elnökét.) Oláh Tibor most is szocialista színekben indul harmadmagával az önkormányzati választáson. A kerületi pártoknak nem sikerült megegyezniük abban, amit a szabad demokraták javasoltak: a pártok hanyagolják az „etnikum” szerepeltetését a színeikben induló képviselők között, a kisebbség képviseletét bízzák a kisebbségi önkormányzatra. A szocialistákon kívül az MDF is indít romát, s így az SZDSZ se tartóztatja meg magát. Hagyományaihoz híven egyik ügyvivője amúgy is roma.

Ha a józsefvárosi romák a pártpolitika tárgyai és eszközei, akkor miért ne érvényesítsük cigánypolitikánkat a kisebbségi önkormányzatban is? – mondják a szabad demokraták, s hozzáfűzik, hogy a kisebbségi önkormányzat roma jelöltjei között teljességgel elfogadhatatlan személyek is vannak. Miért fosztanánk meg a kerület romáit attól, hogy tisztességes embereket is választhassanak? (Az pedig sose derül ki, hogy kik válasszák meg ezeket a „tisztességes” embereket a romáknak.) Ilyen megfontolások alapján vették fel magukat az SZDSZ-es prominensek a listára a világviszonylatban élenjáró hazai kisebbségpolitika nagyobb dicsőségére. Hogy a rivális pártok, persze elsősorban a hazai roma politikusok (akik között persze akad korrupt gazember csakúgy, mint a nem romák között) mit szólnak majd mindehhez, arról talán ne is beszéljünk.

• Belföld