Skip to main content

Beszélő hetilap, 45. szám, Évfolyam 6, Szám 46

(Kristóf Attila): Kedves Kőszeg Ferenc,

Szabó Miklós: …Pilátus a Crédóban

solt: A Bourbonok nem felejtenek…

Eörsi János: Drákói engedékenység

Költségvetés ’95

–lt [Solt Ottilia]: A politikai perverzió kísértése

Mink András: Megáll az ész?

INKA [Mink András]: „Vannak bizonyos helyzeti kényszerek”

Interjú Fodor Gábor művelődésügyi miniszterrel

M. A. [Mink András]: „A falak nincsenek gumiból…”

Interjú Dr. Cseresznyés Lászlóval, az ELTE főigazgatójával

Zádori Zsolt: Várady Horn Gyula, a közgazdaság-tudomány titkolt kandidátusa

Ó Pál: Francia daráló

NY. V.: Jus primae noctis

EÖ–Z. J. [Eörsi János–Zolnay János]: Különös házasságok

Néhány héttel az önkormányzati választások előtt

B. G. [Bódis Gábor] - H–K. [Holka László–Kiss Ilona] - N. L. [Neményi László]: Az FDP és a Haider-mennykő / Ál-diadal? Ál-vereség? / Kucsma elnök „nagy októbere”

Tálas Péter: Mese a „pályaudvari bolháról” és a „diplomáciai elefántról”

Gyurovszky S. László: A bosszú édes éjszakája

Martin M. Simecka: A szlovák neurózis

Révész Sándor - Zolnay János: A város ereje

Interjú Demszky Gáborral, Budapest főpolgármesterével

Oblath Gábor: Hagyjuk a vért!

Václav Havel: „…mintha egy hosszú, rossz álomból ébredtünk volna…”

Petri György: „…végül is mindenki, akárki akárhova téved, ezt írja: saját utazását az életben”

Tar Sándorral beszélget Petri György

Kálmán C. György: Kifullad, ásít

Bikácsy Gergely: A mozgókép ünnepe

Illés György születésnapjára

Hajdu István: Maurer tükre

: Hidegvérrel

Nagy Mónika: Indiai tánc

Interjú Somi Annával

Szarka Zoltán: Csehországi tragigroteszk

A falu – egy egész világ

Bán Zoltán András: Darvasi Szív Ernő

[Kisbali László]: Bolsevik antiszemitizmus

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon