Skip to main content

A romániai cigányság követeléseinek vázlata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Mi, a Romániai Cigány Nemzet, a demokratizálódás útjára lépő Román Kormánytól az alapvető emberi, egyéni és csoportos jogaink biztosítására követeljük:

1. tartsanak demokratikus (igazságos) népszámlálást;

2. a népszámlálási nyomtatványokba vezessék be a cigány rubrikát;

3. az államigazgatási szervekben a cigányok számarányának megfelelő cigány képviseletet;

4. a cigány kultúra és történelem igazsághű, torzításoktól és hamisításoktól mentes feltárását;

5. önálló cigányságkutató intézetek megalapítását és egyenrangú (teljes) állami dotációját;

6. cigány anyanyelvű tanügyi intézetek felállítását;

7. cigány nyelvű tankönyvek kiadását;

8. hagyományos cigány foglalkozások ipariskolai oktatását;

9. hagyományos cigány foglalkozások kapitalista magánipari, szövetkezeti vagy részvénytársasági alapokon működő engedélyezését;

10. cigány zeneiskolák felállítását;

11. a cigány zenészek, művészek külföldi szerepeltetését nem román, hanem csak cigány név alatt;

12. a felsőoktatási intézetekben a cigány nyelvtanárok képzését;

13. cigány népi múzeum létesítését;

14. a cigány lakosságú falvakban a teljes cigány adminisztrációt (polgármester, rendőr stb., hisz ők értenék a cigány gondolkodásmódot, viselkedésformát a legjobban!);

15. a cigány többségű falvakban a cigány nyelv általános használatának kötelezővé tételét;

16. a cigány csúcsszervezet, vagyis a Romániai Cigányok Nemzeti Megmentési Frontja megalakításának jogát, támogatását, ahova bárki beléphet politikai meggyőződésére való tekintet nélkül;

17. a külföldi cigányságnak képviseletet Romániában;

18. a romániai cigányságnak képviseletet külföldön;

19. a román állam hivatalosan kérjen bocsánatot a cigányság ellen eddig elkövetett bűneiért;

20. a lerombolt cigány településekért a román állam fizessen kártérítést;

21. a cigány nép, egyed csúfolását büntesse törvény;

22. a ceausescu–hitleri faji törvény eltörlését (mert diszkriminál), és a törvényhozók ugyanolyan méretű megbüntetését, mint a náci-német faji törvény megalkotóit (lásd a 8055/ICM 1985. július 13. parancs 12. pontját, mely előírja azon sofőrök hajtási igazolványának elvételét, akik cigányok tulajdonában lévő autót vezetnek stb.);

23. a Román Hadseregben külön cigány kiképzést és egységeket;

24. az újjáéledő pártok ítéljék és határolják el magukat elődeik fajellenes fasiszta–soviniszta korszakától (pl. Maniu);

25. Ceausescu Svájcban levő 1 (egy) milliárd dolláros vagyonának felhasználását a Romániában élő nemzetiségek kártérítésére, mert e vagyon nagy része szászok, zsidók eladásából származik.

Mindeddig Romániával kapcsolatban csak a zsidó-, német- és magyarellenes elnyomásnak volt nemzetközi visszhangja. Most nekünk is, romániai cigányoknak, tudatnunk kell az egész világgal, hogy Romániában eddig olyan mérvű elnyomó, asszimilációs politika nehezedett ránk, amelyet semmilyen más nemzet nem bírt volna túlélni. A romániai cigányság jogainak olyan messzemenő biztosítását követeljük, amely példamutató lenne az egész világ számára, és a cigányság megbékélését vonná maga után. A román nemzet csak ilyen módon tudja bebizonyítani az egész világnak, hogy végre európaivá tud válni, és Európához akar tartozni.

A fenti követeléseink nem teljesítése esetén kényszerítve érezzük magunkat, hogy a nemzetközi fórumokhoz forduljunk, és a román politikát továbbra is egy elnyomó, fajellenes, fasiszta politikának fogjuk tartani.

ÉLJEN A HAGYOMÁNYOS CIGÁNY–ROMÁN BARÁTSÁG!


























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon