Skip to main content

Beszélő hetilap, 23. szám, Évfolyam 3, Szám 23

(Pető Gábor Pál): [Olvasói levél]

(Szokolay Zoltán): [Olvasói levél]

(Magyar Pál): Amikor Berija lebukott

(Szalai Pál ): Nincs humorérzékem,

(Király B. Izabella) - A Szerk.: Levél a Szimatnak

–eö– [Eörsi János]: Elfogult volt-e Lehel vezér?

pé./nwa. [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Alkotmánybíróság / Expo / Kakukktojás / Bős, Nagymaros, Kisköre / Quayle, Genscher, Kravcsuk

Mink András: Kárpótlási küzdősport

Bauer Tamás: Nyomtalanul

A kormány egy éve és a gazdaság

(kőszeg): Kényelmes-kínos alkotmányunk avagy: ha akarom, vemhes

: Dr. Antall József miniszterelnök úrnak a Beszélő szerkesztői

Iványi Gábor: Apám kertjéből Atyám kertjébe

Neményi Mária: Társadalmi változások – egyéni sorsfordulók

–iJ– [Eörsi János]: Független Rendőrszakszervezet kontra legfőbb ügyész

: Létminimum – most

Szabó Miklós: A két francia „kultúrharc”

: Fele-barátok

Neményi László: Az SPD és a kormányképesség

Bauer Tamás: Egy szabad demokrata Brémában

Eörsi Mátyás - Kis János: Az alkotmányellenes diszkrimináció fogalma és a kárpótlási törvény

Vajna János: Pénzt vagy technikát!

Haller István: A cigánykérdést is megoldják

Romániai pogromok anatómiája

: [Helytörténet]

Hadik Mihály: Se előre, se hátra

Langmár Ferenc: A kormányfő legjobb tanítványai

P. E.: A késlekedő START

E. J. [Eörsi János]: A marék liszt szorongatása

Beszélgetés Csaba László közgazdásszal

(Kiss Györgyi) - (Mácz István): Tisztelt Szerkesztőség!

: Házirend

Ara-Kovács Attila: Az idő ellenünk dolgozik

Beszélgetés Simon Wiesenthallal

Koltai Ágnes: Filmkultúra 65/73

Beszélgetés Bíró Yvette-tel

Závada Pál: Vági Gábor könyvei

Sz. Nagy Richard: Liberálom

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon