Mihail Kogalniceanu Dobrudzsában, a fekete-tengeri kikötő, Konstanca közelében helyezkedik el. E terület 1878-ig Bulgáriához tartozott. A török–tatár faluba a múlt század végén Besszarábiából németek, Erdélyből románok, Bulgáriából macedónok települtek. Az első cigányok 1950 körül jelentek meg. Ma 15 ezer ember él itt, ebből 8000 román, 5000 macedón, a többi török, tatár, cigány (207), német.
Bolintin Deal Bukaresttől 22 km-re található. 1848-ban, felszabadulásukat követően itt jutottak földhöz a Baleanu bojár család rabszolga cigányai. Ezek a cigányok beolvadtak a helyi románságba, elvesztették nyelvüket, hagyományaikat. 1950 körül vándorcigányok települtek le. A helyiek „medvetáncoltatók”-nak nevezik őket, bár nem medvéket táncoltatnak, hanem bádogosmunkát végeznek. Ma 7 ezer ember él Bolintin Dealon, ebből 2000 elrománosodott cigány, 150 „medvetáncoltató”.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét