Skip to main content

Házirend

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Egy újabb talált tárgy


1. A Jánosházi Önkormányzat döntése alapján létrehozott keresztény szellemű Általános Iskolában az állami tanterv és követelményrendszer szerint folyik az oktatás, a nevelés pedig keresztény szellemben, nemzeti hagyományok alapján.

2. Az iskola tanulója az lehet, akinek családja elfogadja és betartja a keresztény erkölcsi tanításokat.

3. A tanítás rendjében a nyelvoktatást fokozott óraszámban vezetjük be I. osztálytól kezdve. A tanítás rendjének végleges kidolgozása a tantestület feladata lesz.

4. A tanítás imádsággal vagy elmélkedéssel kezdődik és végződik.

5. Az iskola fegyelmi szabályai:

1. Jó magaviselet és szorgalom az iskolán belül, kulturált viselkedés az iskolán kívül is! Segítés a házi munkában.

2. A tanári kar minden tagjának figyelmeztetésére egyformán reagáljon a tanuló, azt vegye figyelembe!

3. Beszédstílusa, modora legyen kulturált minden körülmények között.

4. Szeresse, tisztelje szüleit, tanárait!

5. Legyen béketűrő, kerülje a veszekedéseket, a haragot!

6. Felszereléseit tartsa tisztán, rendben, írószerei legyenek használhatók. Tankönyvekbe, füzetekbe firkálni, rajzolni nem szabad. Az iskolába saját játékot hozni tilos!

7. Az iskola az a hely, ahol a tanuló a viselkedés és a tudás alapjait veti meg; ezért mellőzendő a rendzavarás, lárma, verekedés, káromkodó, trágár beszéd!

8. Tilos az iskola berendezéseinek rongálása. Az okozott kárt a szülőnek meg kell téríteni!

9. Az iskolába jövetelnek és kimenetelnek csendben, rendben kell történnie. Ebédidőben az iskola területét – tanári kíséret nélkül elhagyni – csak szülői engedéllyel (igazolással) lehet.

10. Az órákról elkésni csak indokolt esetben szabad. Ok nélkül nem lehet mulasztani, a mulasztásokat igazolni kell! Az előre látható mulasztásokat a szülő köteles az osztályfőnöknek bejelenteni. Az iskolán kívüli elfoglaltságokat (különórákat) a szülő szintén köteles bejelenteni az osztályfőnöknek.

11. A szünetekben a termeket el kell hagyni. Az udvaron, illetve a folyosón kulturáltan kell viselkedni.

12. A társak felszereléseit megsérteni, eltulajdonítani nem szabad. Ékszert a tanulók nem hordhatnak, kivéve a kisméretű fülbevalót.

13. A tanuló szorgalma kötelességtudatból származzon.

14. A keresztény szellemű iskola tanulója, saját vallásának előírásai szerint kell megtartania az ünnepeket és vasárnapokat!

15. Az iskola nevelési elvárásai a szünetekre is érvényesek!

16. Az iskola fenntartásának és működtetésének joga az önkormányzatokra hárul; bizonyos feladatokat az iskolaszékre átruházhat. Az iskolavezetés a tanulócsoportok irányítására osztályfőnököket bíz meg. A szülők gondjaikkal elsősorban az osztályfőnököket, majd a szaktanárt kereshetik meg.

17. Iskola és a szülők kapcsolata:

Közvetlen módon: iskolai szülői értekezletek, fogadónapok

Közvetett módon: iskolaszék útján.

18. A tanuló minden iskolában dolgozó és ott előforduló felnőttnek (és gyermeknek) köszön.

Köszönés: tanároknak (napszaknak megfelelően) Jó reggelt kívánok!, Jó napot kívánok!

Hitoktatónak: Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Megszólítás: Alsóban: Tanító néni! Tanító bácsi! Felsőben: Tanárnő! Tanár úr!

Záradék: Az iskola házirendjét átolvastam, tudomásul vettem, előírásait gyermekemmel megtartatom.

szülők aláírása




























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon