Skip to main content

A késlekedő START

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Rosszul induló, kialakulatlan konstrukció, amihez Németország legbürokratikusabb bankárai nyújtanak kölcsönt – így jellemezte egy nem túl lelkes pénzember a 100 millió márkás kölcsönön alapuló, kisvállalkozóknak szánt Start-hitelt. De maguk az érintettek is csak bosszankodhattak eddig, látva a Start folyósítása körüli hercehurcát. A legfrissebb hírek szerint a beharangozott július 1-jéhez képest akár egy hónapos csúszás is elképzelhető. Ugyanis át kell dolgozni a hitelkérőlapokat, lassan gyülekeznek a hitel folyósításához garanciát nyújtók, késlekedve áll fel az 50 millió márkás német szénsegély 40 százalékából finanszírozandó Garancia Alap.

Ha viszont meglesz, három hét alatt el is fogy a pénz, így az év hátralevő részében legalább nem lesz gondunk vele – jegyezte meg a kisvállalkozás-fejlesztési hivatal munkatársa. Addig azonban még sok szenvedélyes vita színtere lesz az érdekvédelmi szervezetek és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), valamint a bankok közötti egyeztetést szervező hivatal.

Az érdekvédelmi testületek morognak, szerintük az IPOSZ kisajátítja a hitelt, s őket nem vonták be sem a hitelkonstrukció, sem a Garancia Alap előkészítésébe. De ha már idáig jutott a dolog, ráhagyják az IPOSZ-ra, csak éppen az alapítványként létrejövő Garancia Alap kuratóriumában kívánják mindannyian képviseltetni magukat. Bár korábban arról volt szó, hogy itt főként szakemberek döntenek majd a garanciavállalás nagyságáról, most az érdekképviseletek az egész kuratóriumban csak egyetlen bankárt akarnak látni. Ez persze nem tetszik a bankároknak, csakúgy, mint a Start hitelkérőlap és annak kitöltési útmutatója, amelyet nem is fogadnak el, pedig az IPOSZ már árusítja példányait. Újat kell készíteni helyettük, olyat, amelyet az IPOSZ egyeztet a pénz folyósításával járó kockázatokat végül is vállaló bankkal.

De a Start-hitel körüli bonyodalmaknak ezzel még nincs vége. Kiderült, hogy hivatalosan még nem is bízta meg a kormány az IPOSZ-t a Garancia Alap kezelésével, sőt nincs is még kormányhatározat az alapítványról, pedig az IPOSZ tényként beszélt erről. Úgyhogy sebtiben elkészült egy előterjesztés, és a héten várhatóan a kormány elé kerül, hogy utólag hozzanak határozatot az alapítványról és a szükséges pénz elkülönítéséről. Egyes bankemberek azonban már most hangoztatják, hogy a pénzsegélyből erre szánt részlet nem lesz elég a Garancia Alap kezességvállalásához. Vajon ezt előre veszi-e majd figyelembe a kormány?








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon