Július 25-én, pénteken egy időben adott hírt különböző forrásokra hivatkozva a Népszabadság, a Pesti Hírlap és a (reggeli) Kurír arról, hogy hétfőn, 22-én a Szabad Európa Rádió magyar osztályának vezetői a magyar kormány egy megbízottjával – mint később kiderült, Ferencz Csabával – megbeszéléseket folytattak arról, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a SZER mielőbb, akár már napokon belül, Magyarországról sugározhassa adásait, egy egész országban fogható URH-sávon. A bizalmas megbeszélések „pikantériáját” az adja, hogy a jelenleg érvényben lévő frekvenciamoratórium értelmében és a médiatörvény megszületéséig, a hatályban lévő jogszabályok alapján, egyetlen rádióállomás – sem olyan, amelyik eddig külföldről sugárzott, sem olyan, amelyik ezután kezdene adni – nem jogosult saját belföldi hullámsávra. A tárgyalások híre azért keltett nagy feltűnést, mert önálló rádióadó üzembe helyezésére és az ehhez nélkülözhetetlen saját hullámsávra belföldön is volt igénylő – közöttük a parlamenti ellenzék egyik pártja –, azonban a kormányzat részéről kérelmüket a frekvenciamoratóriumra hivatkozva elutasítás fogadta. Ez nem alaptalanul ébresztette mind a közvetlenül érintettekben, mind az avatatlanabbak egy részében azt a gyanút, hogy a kormányzat illetékesei „kettős mércét” használnak: egyfelől politikai ellenlábasaiktól a frekvenciamoratóriumra hivatkozva megtagadják a jogot saját rádióállomás üzemeltetésére, másfelől, a SZER esetében, egyebek között a csehszlovákiai és a lengyelországi precedensre hivatkozva, keresik ugyanezen moratórium megkerülésének útját-módját. (Közbevetőleg: a hivatkozott országokban nincsen frekvenciamoratórium…)
A magyar napisajtóban megjelent csütörtök reggeli hírre – igaz, harminchat órás késéssel – szokatlanul nagy terjedelemben reagált a SZER: a péntek esti Magyar Híradó című műsorban kilenc és fél percen keresztül foglalkozott vele. Hamburger Mihály szokatlanul éles hangú rádiójegyzetben támadta a magyar ellenzék ez ügyben közzétett állásfoglalását – az SZDSZ ügyvivői testülete részéről ez Haraszti Miklósnak a Pesti Hírlap pénteki számában megjelent interjúja révén vált ismertté. Ezt követően a SZER magyar osztályának vezetője fejtette ki egy interjúban nézeteit – közvetetten megerősítve, hogy az említett napilapok értesülései (szemben a Népszava cáfoló közleményével…) megfelelnek az igazságnak. A „hallgattassák meg a másik fél is” ősi elvét követve, levél formájú kommentárunk előtt a SZER pénteki adásában elhangzottakat közöljük.
„Magyar Híradó”, 1991. július 26., péntek
Hamburger Mihály rádió jegyzete
„Haraszti nyilatkozata a Pesti Hírlap csütörtöki számában: a SZER hamarosan megint (?) foghatóvá válik az URH adó egész sávján. Haraszti szerint: »ha ez így volna, kell lennie tiltakozásunknak, különösen (a SZER) barátainak, azoknak, akiket egy évtizeden át támogatott a SZER ellenzékként harcukban egy tiszta demokráciáért. Az URH nem egy kormány hitbizománya, ezért tiltakoznunk kell ezen hazai adás beindítása ellen.« A háttér: a magyar sajtó egy ismeretlenségben hagyott müncheni telefonálótól tudja a híreket az új sáv tervéről. A telefonáló erkölcseiről nem kívánok nyilatkozni. Csak zárójelben: az itteni fizetések elég jók. Ha valaki nem ért egyet a rádió irányvonalával, az becsületesebben cselekszik, ha veszi a kalapját, és nem névtelenül telefonálgat.
Én nem tartozom azok közé, akiket Haraszti barátainak nevez, és azok közé sem, akik, mint a rádió dolgozói, tíz évig segítették a rádió harcát. Második éve dolgozom a rádiónál. Viszont nem tartozom azok közé sem, akik megértéssel fogadtak az SZDSZ mostani álláspontját ebben a kérdésben. Haraszti kijelenti: »A hír azt jelenti, hogy a kormány maga állít fel rádióállomást.« Persze, maga is tudja, hogy a rádió, a SZER, évtizedek óta áll fenn, és azt nem a magyar, hanem az amerikai kormány hozta létre az amerikai adófizetők pénzén. A magyar kormány tehát nem felállítja a rádiót, legfeljebb jobb adási lehetőségeket biztosít a számára. Teszi ezt persze nem ingyen, de nem is a rádió kormánypártiságáért cserébe, hanem a piac törvényeinek megfelelően pénzért, valutáért. Hogy jó-e ez a rádiónak? Természetesen jó, hiszen így versenyben tud maradni. Igaza van (Harasztinak), amikor leszögezi, hogy a rádió a demokráciáért harcol. Persze nem a »tiszta demokráciáért« – nincs ugyanis tiszta és nem tiszta, azaz piszkos demokrácia. És nemcsak egy évtizeden keresztül, hanem már korábban is. Az pedig, hogy elsősorban az ellenzéket támogatta, politikai döntés volt. Egyfajta kivételezés, amelynek még a rádión belül is voltak ellenzői. Haraszti Miklós és társai úgy váltak ismertté az országban, hogy a rádió őket népszerűsítette, és ez még a választási eredményekben is megmutatkozott. Akkor nem tiltakozott a kivételezés ellen. Most igen. És még megértést is kér ehhez. Megértést ahhoz, hogy feltételezi rólunk, a hullámsávért cserébe eladjuk lelkünket, netán csak szavunkat. Megértést ahhoz, hogy pártja politikai harcaihoz vegyük tudomásul: még jó sokáig nem sugározhatunk jó feltételek között. Megértést ahhoz, hogy elveszítsük hallgatóink egy részét, csak azért, mert most ezt kívánja Haraszti pártjának érdeke. »Minél előbb médiatörvényt!« – jogos kívánsága ez az ellenzéknek. De azért ő is értse meg: mi szeretnénk minél előbb jó vételi körülmények között sugározni.
Hát ennyit a barátságról.”
Lejegyezte: K. Cs.
Ribánszky Lászlónak, a SZER magyar osztálya vezetőjének válaszai a riporteri kérdésekre
„Kimondott tárgyalásra (a magyar kormányzattal. – K. Cs.) az új URH-hullámhossz kérdéséről eddig még nem került sor. Több mint egy évvel ezelőtt hivatalos levelet intéztünk a közlekedési, hírközlési és a pénzügyi minisztérium vezetőihez. Ebben érdeklődtünk, hogyan lehet Magyarországon hivatalos műsorszórási lehetőséghez jutni. Némi késéssel azt a választ kaptuk az illetékes minisztertől, hogy sajnos – tekintettel az érvényben lévő frekvenciamoratóriumra – ez nem lehetséges. A dolog aztán feledésbe merült, de egy ideig ezután is én magam és a rádió vezetői nem hivatalos beszélgetéseket folytattunk a kormánypárt és az ellenzéki pártok többé-kevésbé jelentékeny képviselőivel, akik részéről szóbeli biztatást kaptunk: ha majdan döntésre kerül a sor, akkor ők támogatják ezt a kérésünket. Miután elaludni látszott ez a dolog, mi most újból, írásban fordultunk a minisztériumhoz és az Országgyűlés médiabizottságához. A válasz változatlanul az, hogy amíg meg nem születik az új médiatörvény, fel nem oldják a moratóriumot, addig nem tudnak az érdekünkben semmit tenni.
Én annyira nem vagyok jártas a belpolitikában, hogy erre (a moratórium föloldása előtti műsorszórás kivételes engedélyezésére? – K. Cs.) megbízható választ tudjak adni, azonban az ösztönöm azt súgja, hogy ha erre Csehszlovákiában és Lengyelországban találtak megoldást, akkor minden bizonnyal találhatnának Magyarországon is megoldást, abban az esetben, ha ismernék, ami az igazság: mi közszolgálati, és nem kommersz rádióállomás vagyunk.
(A BBC magyar nyelvű adásának esténkénti Budapestről történő – csütörtökön bejelentett –sugárzásának megindításával kapcsolatban:)
Ez a bejelentés két okból is meglepett. Először is, mert július 22-én – hétfőn – a közlekedési, hírközlési és a pénzügyminisztérium szóvivője, Horváth Árpád cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint – úgymond – egyes rádióállomások a moratórium eltörlése előtt engedélyt kapnak adások sugárzására. Ezzel szöges ellentétben áll a budapesti rádió tegnapi bejelentése. Meglepetés ért azért is, mert tavaly nyáron, nem sokkal kinevezése után személyesen találkoztam Gombár Csabával, a Magyar Rádió elnökével, és amikor felvetettem neki azt, hogy a frekvenciamoratórium feloldása előtt volna-e egy olyan lehetőség, hogy a Kossuth vagy a Petőfi rádió egy frekvenciáját mi bérbe vegyük, erre a kérdésre elutasító választ kaptam. Ezen a helyzeten, miután nyilvánvaló, hogy a rövidhullámú rádiózás a huszadik század utolsó éveiben úgy viszonyul a korszerű rádiózáshoz, mint a gőzgép az új Mercedes kocsikhoz, nekünk valamilyen megoldást kell találnunk.
Ha a magyar illetékesek nem találnak számunkra záros határidőn belül megoldást, akkor komolyan kezdünk foglalkozni azzal a csehszlovák ajánlattal, hogy a Csehszlovákiában kihasználatlan adótornyot tőlük vegyük bérbe.”
Lejegyezte: K. Cs.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]