Skip to main content

Beszélő hetilap, 31. szám, Évfolyam 3, Szám 31

(Tóth Gy. László): A szürkeseggűek üzenete

lt [Solt Ottilia]: Halljátok a zenét?

pé/nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Dragan kapitány / Oktogonale? / Bős / MSZOSZ–Frohburg Rt. / Elhúzódó krízis – megfenyegetett pénzügyminiszter

K. Cs. [Könczöl Csaba]: Dodonai ellenzéktipológia

Tóth András: Esély az esélytelenségre

Munkatörvénykönyv-tervezet

Révész Sándor: Megszólalnának a vészjelek II.

– interjú Korinek László helyettes államtitkárral és Szikinger Istvánnal, a rendőrségi és határrendészeti főosztály vezetőjével

: Idézet a BM és az ORFK előterjesztéséből, 1990. szeptember

: [Idézetek]

: [Beszélgetés Túrós Andrással a Heti Hírnökben]

: Ki nem lehet nagykövet?

F. Havas Gábor: Csenyéte-blues

–eö– [Eörsi János]: Megemlékezés Donáthról

Kőszeg Ferenc: Szüneteltetik vagy csendben lezárták a Carlos-ügyet?

Kőszeg Ferenc: „Az alapkérdés az, hogy mi az, amit tudtak”

Dr. Király Tibor véleménye

Kőszeg Ferenc: „Ráday bűnsegélyt mondott volna”

Dr. Kabódi Csaba véleménye

Krokovay Zsolt: Az ügyész a mi barátunk

K. Cs. [Könczöl Csaba]: SZER

– a „szabadabb Magyarország hangja”

Könczöl Csaba: Nyílt levél Hamburger Mihályhoz

Kedves Miska!

Sánta Gábor: Sokan vagyunk és semmink sincs

Beszélgetés Osztojkán Bélával I.

–up– [Upor Péter]: Kétszázkét évre az emberi jogoktól

Bretter Zoltán: Kisebbségekről és némely liberális pártokról

Schöpflin György: Darázsfészek Európa közepén

(vágvölgyi): Csetnikkocsma

Szilágyi Imre: Utópia vagy kompromisszum?

V. J. [Vajna János]: Belgrád – Moszkva

Gondolatok a jugoszláv és a szovjet válságról

cs. m. [Kovács Miklós]: Csúcstörténet

Neményi László: A német ribillió

Facsinay Kinga: Japán: tiszteletbeli nyugati ország?

Cs. Kiss Lajos - Galló Béla: Polgárosodás vagy polgárosítás? – egy értelmetlen alternatíva

Forgács Pál: De hol a bal…? És hol a jobb…?

Nyílt levél Szalai Pálnak

Rostoványi Zsolt: Vissza az alapokhoz II.

Az iszlám fundamentalizmus politikaelméleti modelljei

Rádai Eszter: „Nem jó, ha egy filozófusnak életrajza van…”

Ludassy Máriával beszélget Rádai Eszter

Ara-Kovács Attila: A Soros-jelenség

Dorn Krisztina: KÖRben áll egy fesztiválka

–g [Kőszeg Ferenc]: Balatoni polgárosodás

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon