„Túrós András: Ez idáig csak politikailag megbízható emberek lehettek a testület tagjai. A jövőben nem vizsgáljuk a politikai alkalmasságot, csak a szakmai tudást, az erkölcsi feddhetetlenséget és a fizikai alkalmasságot.
Heti Hírnök: Ez egyben azt is jelenti, hogy politikamentes lesz a rendőrség?
T. A.: Ez illúzió, a világon sehol nincs politikamentes rendőrség. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a politikai irányítás ne legyen direkt, mert még ma is tapasztalni ezt.
H. H.: Ha koalíciós kormány veszi át az ország irányítását, akkor egy fura helyzet áll elő, hiszen tudomásom szerint a testület nagyobbik hányada tagja az MSZMP-nek.
T. A.: Erről a helyzetről nekem saját elképzelésem van. Az tény, hogy a jelenlegi rendőrség személyi állománya a szocialista társadalmi rend védelmére tette le az esküt. A másik tény, hogy az állomány 60-65 százaléka tagja az MSZMP-nek. Ezt az alternatívoknak is figyelembe kell venniük. Az elképzelhetetlen, hogy idáig a politikai megbízhatóságot sulykoltuk rendőreink fejébe, most pedig mondjuk nekik azt, hogy felejtsék el az egészet.” (Heti Hírnök, 1989. május 3.)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 13 hét
8 év 38 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét