Pető úr, hozzászólva a Beszélő 26. számában közölt beszélgetéshez, melyben elmondtam a Szovjetunió elleni magyar hadba lépés körülményeit, kifogásolja, hogy a kassai bombázással kapcsolatban nem említem meg, hogy Krúdy m. kir. repülőszázados Héja vadászgépével a bombázók fölé röpülve, kétségtelenül megállapította, hogy azok német gépek. Pető úr információját az MSZMP Szabadság című lapjából szerezte, mely beszámol a párt Memento Napok címmel tartott tudományos értekezletéről és Nagy László egyetemi tanárnak az értekezleten elhangzott előadásáról. Amint az előadásból kihint, Krúdy személyesen mondta el az esetet Nagy professzornak 1965-ben.
A későbbi kutatás azonban kétségtelenül megállapította, hogy Krúdy valótlant állított. Ezt egyébként Nagy professzor már a Krúdyval való beszélgetés alkalmával megsejthette volna, mivel az egész történet merő képtelenség. Két eset képzelhető el ugyanis: 1. Krúdy éppen a légtérben tartózkodott gépével, amikor a bombázók Kassa fölé értek; fölmerül a kérdés: miért nem vette tűz alá a támadókat, vagy ha történetesen csak gyakorló repülést végzett, akkor – nem lévén lőszere – miért nem riadóztatta rádióján az illetékeseket? 2. A földön tartózkodott; ebben az esetben viszont teljesen kizárt, hogy a földről startolva elérje a bombázókat, melyek hitelt érdemlő adatok alapján legfeljebb 4-5 percig tartózkodtak Kassa légterében; ennyi idő alatt ugyanis késszé tenni egy repülőt a startra, felemelkedni vele és olyan magasságot elérni, hogy a bombázók fölé kerülhessen –lehetetlen, nem beszélve arról, hogy a bombázók fedélzeti fegyvereikkel minden bizonnyal megakadályozták volna, hogy megközelítse őket.
Ha nagyon jóindulatúak akarunk maradni, akkor talán elfogadhatjuk, hogy Krúdy, kihasználva Nagy professzor naiv gyanútlanságát és repülőügyekben való járatlanságát, félrevezette őt. Ha tudjuk azonban, hogy a szovjeteknek elkötelezett magyar kommunista történetírás Krúdy meséjét annak „bizonyítására” használta fel, hogy a bombatámadást a német és a magyar vezérkar szervezte meg azért, hogy ürügyül szolgálhasson a Szovjetunió elleni hadba lépésre, ha tehát mindezt figyelembe vesszük, akkor egész más megvilágításba kerül az ügy. Fölmerül tehát a kérdés: milyen érdekek és milyen megfontolások vezetik az MSZMP-t és Nagy professzort, hogy fölelevenítsék ezt a hazug történetet?
Ami pedig Pető urat és dicséretes történelmi érdeklődését illeti, fölhívnám szíves figyelmét a Hitel 91/14–15. számaira, melyekben Borsányi Julián, a kassai bombázás neves kutatója részletesen leírja a történteket, egyben kellő kritikával illeti azokat a kommunista tollforgatókat, akik gátlástalanul hamisították meg a történelmet.
- Visszabeszélő [5]