Az egyesek által csak puha puccsként emlegetett hatalomátvétel igencsak felemás módon oldotta meg a sajtó elhallgattatását. Hétfőn délelőtt a szovjet televízió nálunk is fogható egyes csatornája a Brezsnyev-barokk csúcspontját megtestesítő klasszikus felfogásban, a hattyúkkal emlékeztette a közönséget arra, hogy vége a glásznoszty üdvös korszakának. Lakatot tettek a demokratikus vagy demokrata szimpatizáns sajtó ajtajára is. Amikor Novikovot, a Moszkovszkije Novosztyi Közép-Európa szerkesztőjét lakásán kerestük (a lap betiltásáról még nem érkezett meg a hír) felesége kétségbeesetten adta meg a szerkesztőségi telefonszámot, amelyet a vonalak zsúfoltsága ellenére föl is hívhattunk. Elszántan közölték: kitartanak a végsőkig. S amíg lehet, röpcédulákat szerkesztenek és nyomtatnak. Az anyagaikat egyébként is főleg telefaxon és telefonon terjesztő független hírügynökségeknek még csak ki se kellett új munkamódszert találniuk. A Rosszijszkoje Informacionnoje Agensztvo mindhárom vonala élt, amin ők csodálkoztak legjobban. „Azt hittük, első dolguk az lesz, hogy elhallgattatják telefonjainkat, elkobozzák faxjainkat, gépeinket, s bennünket se hagynak összejönni, hogy taktikát dolgozzunk ki” – mondják, még nem ocsúdva a meglepetéstől, hogy bár a visszavágás megkezdődött, ők mégis dolgozhatnak. Mindenesetre az engedélyezett lapok sorába tartozó Izvesztyija hétfőn még úgy látszott, a nyomdászok sztrájkja miatt nem fog megjelenni.
A Beszélő persze eddig sem az Izvesztyijából tájékozódott, sokkal inkább az egykori szamizdatosokat tömörítő s ma is sokat szorongatott Expressz Hronyika híreiből. Ezúttal is tőlük kaptuk az alábbi kronológiát, melynek mai eseményeihez azonban már nem juthattunk hozzá. Remélhetően csak a posta miatt. Mindenesetre múlt-heti óvatos kérdésünkre – megéri-e a Szovjetunió az augusztus huszadikát –, választ kaptunk. Nem, nem érte meg. Vagy még csak most kezdődik igazán?
- A moszkvai puccs [5]