A magyar, majd a cseh főváros után a szovjet csapatok megszállták az orosz fővárost, Moszkvát. A világtörténelem legbárgyúbb puccsistái bamba ámulattal nézik, hogy övék a hatalom – amely úgy-ahogy az övék volt eddig is –, és láthatólag monumentális eszmeszorulásuk van a tekintetben, hogy mikor kezdhetnek már el lövetni.
Óriási döbbenetet váltott ki a hír. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az utca embere estig jóformán fel sem fogta, hogy mi is történt. Hét óra körül jelentették először a történteket, és az emberek többsége ekkor már munkában volt.
Valamivel később azonban már a hivatalok reagálásából lehetett valamire következtetni. Hirtelen valamennyi hivatalos hely bezárt: a vezetőket, főnököket – állítólag – sebtében Moszkvából érkezett „elvtársak” agymosásra hívták össze. Azonnal megszüntették az útlevelek kiadását; és olyan hírek is elterjedtek, hogy lezárják a határokat.
Ma kora reggel arról értesítettek, hogy Gorbacsov elnököt leváltották, s az állam vezetését helyettese, Janajev vette át. A Szovjetunió egyes helységeiben rendkívüli állapotot vezettek be. E pillanatban nincs elegendő információnk ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk a helyzetről. Mindenesetre az eddig elérhető információk arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunióban komoly belpolitikai fordulat van folyamatban. Az orosz parlament szóvivője a fejleményeket államcsínynek nevezte.
Oroszországban most a demokratikus folyamatok megakadályozására a kommunista diktatúra minden politikai vitát eldöntő, végső fegyveréhez folyamodtak: az erőszakhoz.
A legapróbb részletekig ismerjük már ezt a forgatókönyvet.
A hatalomátvételre készülő katonák, KGB-sek, a katonai-ipari komplexum hangadói, a párt és állami funkcionáriusok tábora még nem rendezte sorait, s Gorbacsovnak – aki a jelek szerint a pozíció megmentéséért feláldozta volna nemcsak céljait, de híveit is –, sikerült kisiklania a konzervatívok halálos öleléséből.
9+1
És kisvártatva újból levegőhöz jutott. A népszerű Jelcin – a tegnapelőtti barát, a tegnapi ellenfél – a választópolgárok elsöprő többségének akaratából az orosz köztársaság első embere lett.
Ma, 1991. augusztus 19-én Tallinnban a maarjamaei kastélyban először ünnepeljük testvérnépünk, a magyarok igazán szabad állami ünnepét, augusztus 20-át, Szent István napját.
Ezen a napon az Észt–Magyar Társaság tagsága az egész világ jóakaratú embereihez fordul, legelőbb is a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez és az Észt Köztársaság Legfelsőbb Tanácsához, hogy fejezzük ki biztos meggyőződésünket, hogy a népeink többé nem élhetnek a zsarnokság igája alatt.
A mai moszkvai hírek nagyon aggasztóak.
Oleg Rumjancev: A tegnapi katonai puccsot azon nyomban alkotmányellenesnek minősítettük. Az oroszországi legfelsőbb tanács már reggel összeült, s az alkotmánybizottság – alkotmánybíróság nem lévén – nyomban több pontba foglalta ennek okait. A tegnapi katonai puccs ugyanis több ponton is megsérti Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által 1990 áprilisában hozott törvényt a szükségállapotokról. Szükségállapotot politikai okokból eszerint nem lehet kihirdetni, kizárólag természeti csapás, tömegszerencsétlenség, katasztrófa miatt.
Moszkva 11.00
Az Arbaton újabb páncélozott hadoszlop halad Moszkva központja, a Kreml felé. Az Echo Moszkvü nevű független rádióállomást KGB-ügynökök szállják meg, technikai eszközökkel beszüntetik az adást. Beszüntetik az oroszországi tévé, a Kurier, a Nyezaviszimaja Gazeta című lapokat, a Sztolica című folyóiratot.
Jelcin általános sztrájkfelhívást ad ki.
Az egyesek által csak puha puccsként emlegetett hatalomátvétel igencsak felemás módon oldotta meg a sajtó elhallgattatását. Hétfőn délelőtt a szovjet televízió nálunk is fogható egyes csatornája a Brezsnyev-barokk csúcspontját megtestesítő klasszikus felfogásban, a hattyúkkal emlékeztette a közönséget arra, hogy vége a glásznoszty üdvös korszakának. Lakatot tettek a demokratikus vagy demokrata szimpatizáns sajtó ajtajára is.
Beszélő: Szűrös Mátyás azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy őt nem érte váratlanul, ami Moszkvában történt. Torgyán József ezt megtoldotta azzal, hogy már két hete információkat kapott arról, ami történni fog. Váratlanul értek-e hétfőn hajnalban a moszkvai hírek?
– Azok, akik most magukhoz ragadták a hatalmat, az utolsó pillanatot használták ki, hogy elébe vágjanak a szövetségi szerződés megszületésének, amely az 1920-as évek eleje óta létezett Szovjetuniót gyakorlatilag megszüntette volna.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét