Skip to main content

A moszkvai puccs

Tamás Gáspár Miklós: Kidől-bedől


A magyar, majd a cseh főváros után a szovjet csapatok megszállták az orosz fővárost, Moszkvát. A világtörténelem legbárgyúbb puccsistái bamba ámulattal nézik, hogy övék a hatalom – amely úgy-ahogy az övék volt eddig is –, és láthatólag monumentális eszmeszorulásuk van a tekintetben, hogy mikor kezdhetnek már el lövetni.

Fodó Sándor: Ez itt a Kánaán?


Óriási döbbenetet váltott ki a hír. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az utca embere estig jóformán fel sem fogta, hogy mi is történt. Hét óra körül jelentették először a történteket, és az emberek többsége ekkor már munkában volt.

Valamivel később azonban már a hivatalok reagálásából lehetett valamire következtetni. Hirtelen valamennyi hivatalos hely bezárt: a vezetőket, főnököket – állítólag – sebtében Moszkvából érkezett „elvtársak” agymosásra hívták össze. Azonnal megszüntették az útlevelek kiadását; és olyan hírek is elterjedtek, hogy lezárják a határokat.


Václav Havel: Václav Havel nyilatkozata a szovjet eseményekről


Ma kora reggel arról értesítettek, hogy Gorbacsov elnököt leváltották, s az állam vezetését helyettese, Janajev vette át. A Szovjetunió egyes helységeiben rendkívüli állapotot vezettek be. E pillanatban nincs elegendő információnk ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk a helyzetről. Mindenesetre az eddig elérhető információk arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunióban komoly belpolitikai fordulat van folyamatban. Az orosz parlament szóvivője a fejleményeket államcsínynek nevezte.

Adam Michnik: Az orosz demokrácia oldalán állunk


Oroszországban most a demokratikus folyamatok megakadályozására a kommunista diktatúra minden politikai vitát eldöntő, végső fegyveréhez folyamodtak: az erőszakhoz.

A legapróbb részletekig ismerjük már ezt a forgatókönyvet.


Vajna János: Hány nap a száz nap?


A hatalomátvételre készülő katonák, KGB-sek, a katonai-ipari komplexum hangadói, a párt és állami funkcionáriusok tábora még nem rendezte sorait, s Gorbacsovnak – aki a jelek szerint a pozíció megmentéséért feláldozta volna nemcsak céljait, de híveit is –, sikerült kisiklania a konzervatívok halálos öleléséből.

9+1

És kisvártatva újból levegőhöz jutott. A népszerű Jelcin – a tegnapelőtti barát, a tegnapi ellenfél – a választópolgárok elsöprő többségének akaratából az orosz köztársaság első embere lett.




Nyilatkozat


Ma, 1991. augusztus 19-én Tallinnban a maarjamaei kastélyban először ünnepeljük testvérnépünk, a magyarok igazán szabad állami ünnepét, augusztus 20-át, Szent István napját.

Ezen a napon az Észt–Magyar Társaság tagsága az egész világ jóakaratú embereihez fordul, legelőbb is a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez és az Észt Köztársaság Legfelsőbb Tanácsához, hogy fejezzük ki biztos meggyőződésünket, hogy a népeink többé nem élhetnek a zsarnokság igája alatt.

A mai moszkvai hírek nagyon aggasztóak.




Kiss Ilona: Csak egy operett nyitánya lett volna?


Oleg Rumjancev: A tegnapi katonai puccsot azon nyomban alkotmányellenesnek minősítettük. Az oroszországi legfelsőbb tanács már reggel összeült, s az alkotmánybizottság – alkotmánybíróság nem lévén – nyomban több pontba foglalta ennek okait. A tegnapi katonai puccs ugyanis több ponton is megsérti Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által 1990 áprilisában hozott törvényt a szükségállapotokról. Szükségállapotot politikai okokból eszerint nem lehet kihirdetni, kizárólag természeti csapás, tömegszerencsétlenség, katasztrófa miatt.

A nyolcak hétfője


Moszkva 11.00

Az Arbaton újabb páncélozott hadoszlop halad Moszkva központja, a Kreml felé. Az Echo Moszkvü nevű független rádióállomást KGB-ügynökök szállják meg,