Skip to main content

A nyolcak hétfője

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Moszkva 11.00

Az Arbaton újabb páncélozott hadoszlop halad Moszkva központja, a Kreml felé. Az Echo Moszkvü nevű független rádióállomást KGB-ügynökök szállják meg, technikai eszközökkel beszüntetik az adást. Beszüntetik az oroszországi tévé, a Kurier, a Nyezaviszimaja Gazeta című lapokat, a Sztolica című folyóiratot.

Jelcin általános sztrájkfelhívást ad ki. A Rendkívüli Állapot Állami Bizottság, a KGB, a belügy és a hadsereg helyi szervei mindenütt gyűléseket hívnak össze.

12.00

A Demokratikus Oroszország mozgalom felhívására kb. 15 000 ember tüntet a Manyézs téren, annak ellenére, hogy a teret tankok, katonák veszik körül. A tüntetők trolibuszokból, építőanyagokból barikádot emelnek.

13.00


Spontán tüntetések a tankok és páncélozott járművek körül, sztrájkfelhívást tartalmazó röpcédulákat szórnak, a tankokra az alábbi jelszavakat akasztják: Aljas Jazov! Aljas komcsik! Állítsák bíróság elé Jazovot! Akasztófára Pavlovot!

14.00

Nyolcvanezres tömeg vonul a Kalinyin sugárúton az Oroszországi Legfelsőbb Tanács felé. Az épület előtt a Legfelsőbb Tanács elnöke, Haszbulatov bejelenti, hogy a katonai puccsot az Oroszországi Legfelsőbb Tanács elnökségének tagjai, V. Iszakov és V. Iszajev vezette. A parlament telefonjait kikapcsolják.

15.00

Az orosz parlament épületéhez rohamosztagosok és tűzoltóautók érkeznek. Letartóztatásokról érkeznek hírek, a Pajzs nevű csoport vezetőit, T. Gdljant az Expressz Hronyika terjesztőjét például amiatt vitték be, mert egy gyár oldalára „A szükségállapot nem menti meg a kommunizmust” feliratot mázolt. „Mától kezdve tilos a falragasz” – hangzott a letartóztatás indoklása.

21.00

Megkezdi adását az Oroszországi Legfelsőbb Tanács Rádiója, amelyet hangosbemondón közvetítenek a környéken. Folytatják a védelmi előkészületeket.

Vilnius, 16.00

A parlament épületét katonák veszik körül, elfoglalják az egyetlen rádióadót Kaunasban. A főváros lakói megkezdik a barikádok építését.

Riga, 10.00


A város környékén helikopterek állomásoznak, a sajtóház körül páncélosok. A helyőrségparancsnok bejelenti, hogy a balti flotta vezérkari, utasításának megfelelően ő a balti flotta főparancsnoka. Kijárási tilalmat rendel el, egy hétre betiltja az újságokat. A parlament és a népfront ülésezik.

Kisinyov, 11.00

A moldovai parlament elnöksége törvénytelennek nyilvánítja a katonai puccsot, a lakosságot felszólítja, ne vessék alá magukat rendelkezéseiknek. Reményüket fejezik ki, Románia szolidaritást vállal velük.

Szentpétervár, 10.00


Rendkívüli ülést tart a leningrádi tanács a frissen kinevezett rendkívüli bizottság és katonai körzetparancsnok felügyelete alatt. A leningrádi tv-elnök tiltakozása ellenére a városparancsnok bejelenti a rendkívüli állapotot, a sokszorosító és hangosító eszközök elkobzását, a sztrájktilalmat. A városi tanács megkísérli ellenőrzése alatt tartani a közüzemi létesítményeket.

16.00

A Szmolnijban ülésezik a kommunista pártaktíva a leningrádi párttitkár, Gidaszpov vezetésével. A hadsereg osztagai a városközpont felé haladnak.

Baku, 10.00

Katonai alakulatok elfoglalják a köztársasági rádió és tévé központi épületét, a köztársasági adást betiltották.















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon