Annak, hogy a Fővárosi Fürdőigazgatóság ilyen rossz bőrben van, elsősorban az az oka – mint azt a Pesti Riport szeptember 8-án közölt dr. Kovács Lászlóval, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesével készített interjújából megtudhattuk –, hogy a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi kétszáztizenkilencmillióval szemben idén csak 34 milliót szavazott meg a vállalatnak. Később ezt a nehéz helyzetre való tekintettel kiegészítették ugyan újabb 46 millióval, de a végösszeg még így is csak töredéke a tavalyinak. Ejnye, ez a fránya önkormányzat – gondolhatnánk –, hova lett a sok szép ígéret a virágzó fővárosról? De mégis, mekkora lehet a veszteség, amely a fürdőigazgatóságot terheli? Nos, a két szakértő által elkészített jelentésben meglepő adatra bukkanhatunk: A vállalat ’91 első félévét 59 milliós nyereséggel zárta.
Őszintén bevalljuk, hogy nem teljesen értjük, hogy ezt az önmagában dicséretes tényt a fürdőigazgatóság illetékesei miért nem hozták eddig a tulajdonosok és a közvélemény tudomására, és ezért felkerestük dr. Kovács László gazdasági igazgatóhelyettest. Dr. Kovács kérdésünkre elmondta, hogy egy vállalatnak évente (?) kell számot adnia a rábízott vagyonról és az eredményeiről. Kétségtelen, hogy átmenetileg ilyen helyzet állt elő, de a nyereség tekintetében rendkívüli, idényjellegű változások lehetnek. Ha például a bevételek az első félévben kedvezően alakulnak, és a kiadások is csökkennek, akkor a nyereség nagymértékben nő, de az év végére ez kiegyenlítődhet. Arra a kérdésünkre, hogy az önkormányzati támogatás tekintetében egyébként pontos adatokkal szolgáló, Pesti Riportnak adott interjújában a nyereségről miért nem tett említést, dr. Kovács azt válaszolta, hogy az újságíró, emlékezete szerint ezt nem kérdezte. Dr. Kovács összességében végül is egyfajta sajnálatos taktikai hibaként értékelte az 59 millió forint elhallgatását.
Egy másik, a vizsgálatból kiderült meglepő tény, hogy a vállalat vezetősége a vizsgálatot végző szakembereknek nem kívánt felvilágosítással szolgálni a vállalat készpénzvagyonáról. Mint azt az augusztus 6-i, dr. Kovács által is aláírt, a szakértőknek címzett levelükben írták: „a pénzeszközökre vonatkozó adatokat üzleti titokként kezelik”.
A vállalat vagyoni helyzetére vonatkozóan így a tulajdonos önkormányzatnak nem lehetnek pontos adatai, de mindenképpen ígéretesnek tűnik, hogy a pénzeszközök forgatása ’91 első félévében például 14 millió hasznot hozott a fürdőigazgatóságnak. A vállalati vagyonhoz tartozik az az eredetileg 185 millióra becsült telek is, amelyet a fürdőigazgatóság annak idején tőkeapportként vitt be az újpesti rakparton épült Hélia Szállodába, és amely részvényesítve jelenleg az eredeti összeg kétszeresét éri. Dr. Kovács szerint (aki a fürdőigazgatóság igazgatójával, Tóth Ferenccel és több más vállalati vezetővel együtt szerény díjazás ellenében maga is a szállodai részvényesek tanácsának tagja) most már csak rövid idő és néhány apró adminisztratív lépés megtételének kérdése, hogy a részvények az önkormányzat tulajdonába kerüljenek.
Az adatszolgáltatás megtagadására vonatkozó levelet a gazdasági igazgatóhelyettes sajnálatos félreértésnek nevezte, és leszögezte, hogy a maga részéről kész minden rendelkezésére álló adatot a szakértők vagy az önkormányzat elé tárni. Egyúttal felhívta arra is a figyelmemet, hogy az új idők és a megváltozott körülmények új vezetői stílust igényelnek, és minden érintettnek tudomásul kell venni, hogy az új tulajdonosoknak a vállalatok vezetőségei elszámolási kötelezettséggel tartoznak.
A vállalat munkaügyi osztálya még két esetben tagadta meg az adatszolgáltatást: míg a vállalat középszintű vezetőitől lefelé, a szakértők a dolgozók béréről pontos számokat kaphattak, a vállalat három legfelső szintű vezetőjének jövedelméről semmilyen információ nem állt rendelkezésükre. Ugyancsak hiányzott mindenfajta tájékoztatás a vezetők esetleges mellékállásairól, pedig ez bizonyos pozíciók összeférhetetlensége miatt (pl. kft.-k, részvénytársaságok stb.) mindenképpen szükséges információk. Dr. Kovács nem érezte magát illetékesnek, hogy a munkaügyi osztály nevében nyilatkozzék, de minden, a saját jövedelmére vonatkozó kérdésre készséggel hajlandó válaszolni.
A vizsgálati jelentés egyéb kisebb horderejű rendellenességekre is fényt derített. A Pesti Riportban is említett nagymértékű szigorítás, a 150 fős létszámleépítés a vizsgálat tanúsága szerint jobbára nyugdíjasok szerződésének meg nem újítását és a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók nyugdíjba küldését takarta. Mint a szakértők megállapítják: „a létszámcsökkentés nem tervszerű, hosszú távra is ható racionalizálásra, illetve jó munkaszervezésre alapszik”. Ehhez érdekes adalékul szolgál, hogy a valamilyen oknál fogva még mindig önálló egységként működő személyzeti osztály hat embere az elmúlt fél évben átlagosan napi 6, azaz hat darab akta ügyintézésével foglalatoskodott.
A vállalati rendészethez az „igazgató alárendeltségében” szintén hat fő tartozik. A szakértők megállapítása szerint az igazgatási tevékenységhez ez a hat fő sok, viszont az üzemegységi feladatok ellátásához kevés. A vizsgálat egyébként nem kívánja értékelni a rendészet által évről évre összeállított kár- és bűncselekményadatokat, mert azok alakulásában a rendészetnek sosem volt szerepe.
A jelentés kimerítő részletességgel foglalkozik a szállítási csoport vezetőjének tevékenységével is. Okkal. A semmitmondó elnevezés ugyanis egy sokirányú aktivitást kifejtő férfiút takar. A szállítási csoport vezetésén kívül ő vezeti az iszaptermelő üzemet, és az ő feladata a vállalat Paskál úti telepének vagyonvédelmi felügyelete is. Talán ez indokolja, hogy ’90-ben a szállítási csoport terhére négy darab fényképezőgép, két darab távcső és három teleobjektív mellett mintegy 1300 darab pisztolytöltényt és lőszert, továbbá két Parabellum fegyvert is vásároltak. A csoportvezető vagyonvédelmi ügyekben való szakértelme egyébként kétségbevonhatatlan, ugyanis az előző rendszerben szabadidejében önkéntes rendőrként tevékenykedett. Abban az időben sok vállalati dolgozó, köztük az előző igazgató is az ő segítségével került az önkéntes rendőri állományba.
A szállítási csoportvezető feladata a karbantartó és javítóműhely vezetése is. A műhely egy korábbi szerződés alapján fölös kapacitását kihasználandó, meglehetősen előnyös áron, alkalmanként 30 forintért a Magyar Automobil Club helyi szervezete tagjainak autóját is javítja. (A MAC helyi szervezetének vezetője egyébkent a szállítási csoport vezetője.)
A már említett, az ugyancsak a szállítási és karbantartási csoport vezetője által irányított iszaptermelő üzemmel kapcsolatban dr. Kovács elmondta, hogy bezárását annak veszteséges volta miatt megfontolandónak tartja. A vizsgálati jelentés adatai dr. Kovács állítását tűnnek alátámasztani. Az üzem költségei a tavalyihoz képest mintegy 66 százalékkal növekedtek. Különösen a szállítási és karbantartási költségek ugrottak meg, az előbbi mintegy 79, az utóbbi 486 százalékkal. Az iszaptermelő üzem évente közel 3,5 millió veszteséget termel.
A vizsgálattal kapcsolatban megkérdeztük dr. Ákoshegyi Györgyöt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság üzemellátási és csatornázási osztály vezetőjét, aki a fürdősszakma delegáltjaként a vizsgálatot elrendelő felügyelőbizottság szakértő tagja. Dr. Ákoshegyi elmondta, hogy nem találná szerencsésnek egy még folyamatban lévő vizsgálatról nyilatkozni. A szakember semmiképpen sem szeretne elhamarkodott véleményt formálni. Alvállalat esetleges nyereségére vagy veszteségére vonatkozó tudakozódásomra azt felelte, hogy miután a jelentést csak egyszer olvasta, nem tud pontos számokkal szolgálni, de úgy emlékszik, hogy a fürdőigazgatóság nem is áll olyan rosszul. Egy esetleges vezetőcsere szükségességéről a rendelkezésére álló adatok (a vizsgálat jegyzőkönyve) alapján ugyancsak nem tud véleményt formálni.
Úgy tűnik azonban, hogy a felügyelőbizottság döntő többségének a rendelkezésre álló adatok elégségesnek bizonyultak véleményük kialakításához. A bizottság úgy döntött, hogy javasolja a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak Tóth Ferencnek, a fürdőigazgatóság vezetőjének felfüggesztését. A vizsgálattal kapcsolatban természetesen meghallgattuk volna Tóth Ferenc véleményét is, ő azonban titkárnője útján elzárkózott az interjúadás lehetőségétől.
Cikkünk végére maradt még egy jó hír: dr. Kovács László beszélgetésünk során elárulta, hogy a Fővárosi Fürdőigazgatóság vezetősége bizonyos körülmények mérlegelése után úgy határozott, hogy a közeljövőben csökkenteni fogják az uszodai belépőjegyek árát.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]