Skip to main content

Upor

Upor: Expozíciók

Miért igen, ha nem, s miért nem, ha igen


Amikor abbahagytuk a világkiállítás körüli viták követését, ott tartottunk, hogy a főváros májusban másodszor is nemet mondott az Expóra. A kormány némi habozás után, sűrű szemöldökráncolások közepette úgy határozott, hogy a főváros nélkül is megrendezi a kiállítást. A fővárosi nemet meglehetősen élénk sajtóvisszhang követte, és sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy talán mégsem kellene ilyen kategorikusan elutasítani egy ilyen nemzetet erősítő, gazdaságélénkítő tervet.

Upor: Szerecsenmosdatás


Annak, hogy a Fővárosi Fürdőigazgatóság ilyen rossz bőrben van, elsősorban az az oka – mint azt a Pesti Riport szeptember 8-án közölt dr. Kovács Lászlóval, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesével készített interjújából megtudhattuk –, hogy a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi kétszáztizenkilencmillióval szemben idén csak 34 milliót szavazott meg a vállalatnak. Később ezt a nehéz helyzetre való tekintettel kiegészítették ugyan újabb 46 millióval, de a végösszeg még így is csak töredéke a tavalyinak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon