Az önkormányzati választások másfél évvel ezelőtt lezajlottak, de a részletes eredményeket azóta sem tudjuk áttekinteni. A Magyar Közlönyben (1991. december 11.) mindössze egy háromoldalas összefoglalás jelent meg, amelyből még a szavazatok megoszlását sem lehetett megtudni (a fővárosi listára leadottak kivételével).
A helyi eredményeket a helyi választási bizottságok tették közzé – az ország háromezer pontján. Ezekhez egy csomagban halandó ember nem férhet hozzá.
Érthető tehát, hogy amikor hírét vettük, hogy az MTA Politikai Tudományok Intézeténél Önkormányzati választások 1990 címmel megjelenik egy több száz oldalnyi adatot tartalmazó kiadvány, összpontosítottuk lapunk anyagi erőtartalékait, és beszereztük a hétszáz forintos kötetet. Ettől a beruházástól két dolgot reméltünk. Az egyik az volt, hogy az adatokból elő tudunk állítani egy, a lehetőségekhez képest torzításmentes, országos összesítésű adatsort, amelyből végre kiderül, hogy a választók milyen arányban választották az egymással versengő pártokat, amelyet össze lehet vetni a parlamenti választások eredményeivel, és amellyel számszerűsíteni lehet a politikai erőviszonyok átalakulását 1990 tavasza és ősze között.
Nos, miután eltöltöttem egy keserves éjszakát a könyv társaságában, felelősséggel kijelenthetem, hogy ilyen adatsort összeállítani ennek a kötetnek az alapján lehetetlen. Hogy egyebet ne mondjak, a 600 oldalas műből még azt sem lehet megtudni, hogy hányan adtak le érvényes szavazatot a pártlistákra. A szavazati arányok helyett a táblázatok – kevés kivétellel – csak az eredményes (tehát a győztes jelöltre, illetve listára leadott) szavazatok megoszlását rögzítik, abból pedig nem lehet tovább számolni.
Másodjára azt reméltük, hogy végre világos képünk lesz arról, hogyan szerepeltek a nemzetiségi és etnikai kisebbségek a választásokon, és milyen arányban kerültek be a képviselőik az önkormányzatokba.
Azt természetesen nem tudjuk, hogy hány határozott nemzetiségi identitástudattal rendelkező és a maga kisebbségének érdekeit védelmező képviselő, illetve polgármester van az önkormányzatokban, hiszen az SZDSZ színeiben és más pártok színeiben is kerültek be ilyen emberek a helyi hatalomba. Azt viszont tudjuk, hogy a kisebbségi szervezetek és a törvénybe beépített (meglehetősen szerény és sok helyütt elszabotált) preferenciák mennyire voltak képesek megfelelő súlyú képviseletet biztosítani a kisebbségeknek.
Ennek megítéléséhez tudni kell, hogy a legszerényebb becslések szerint a magyar állampolgárok 7-8 százaléka tartozik valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, felerészben a cigánysághoz. Érdemes emlékezni arra is, hogy másfél hónappal ezelőtt még az volt a kormány hivatalos álláspontja (s ha a Nemzetiségi Kerekasztal nem csinál botrányt, ma is az lenne), hogy csak a területi önkormányzatokba már beválasztott kisebbségi képviselők alakíthatnak kisebbségi önkormányzatokat!
- Belföld [6]