Tények
Az alábbi kronológiát a MIF Egyetemi Tanácsának (ET) diák tagjai által összeállított tájékoztatóra, illetve az ahhoz fűzött (cikkünkben kurziválással jelölt) megjegyzésekre támaszkodva készítettem.
1991 tavaszán a rektori tanács kérésére a MIF jövőjére vonatkozó javaslat kidolgozására választott tanár-hallgató bizottság (THB) állást foglalt egyhangú szavazattal a rektorváltás kérdésében:
– Az új felsőoktatási törvény hatálybalépéséig a rektorválasztás rendje nem határozható meg.
– Az átmeneti időszakban a főiskola folyamatos működése mellett ki kell dolgozni az új képzési programot és ennek koncepcióját.
– Az ügyvezető rektort a főiskola dolgozói közül az ET választja meg.
Az ET 1991. júniusi ülésén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) képviselője, Bakos István közölte, hogy a Gergely István rektorságát meghosszabbító egy évvel korábbi államtitkári intézkedés törvénytelen volt. Az ET ülésén részt vett Háry Miklós az MKM jogásza.
A minisztérium képviselői a THB állásfoglalása ellenére, a fennálló jogszabályokra hivatkozva (ügyvezető rektor nincs) szorgalmazták az azonnali rektorválasztást. A minisztérium számára az ügy igen sürgős volt, amint Bakos István szavaiból kiderült: „mi azért jöttünk ide, hogy ma mi innen elmegyünk azzal, hogy az Iparművészeti Főiskolától kapunk egy javaslatot, hogy ki legyen a rektor.” Végül az alábbi megállapodás született:
Csíkszentmihályi Péter rektorhelyettes átveszi a MIF irányítását. Feladata 1991. december 31-i határidővel az ET megújítása, rektorjelölt állítása, a főiskola folyamatos működésének biztosítása.
Az 1991 szeptemberében összehívott összdolgozói értekezlet titkos szavazással megválasztotta az új ET 24 tagját (kétharmadrész oktató, a maradék egyharmad a diákönkormányzat képviselőiből áll). Egy közvélemény-kutatás jellegű felmérés is történt. Mindenki lehetőséget kapott arra, hogy szavazólapon javaslatot tegyen a rektorjelölt személyére is.
Az 1991. szeptember 27-i ET a nyílt és zárt pályázat melletti felszólalások meghallgatása után a minisztérium jelen lévő képviselője Ruszinyák Márta főelőadó véleményével egyetértésben az idő sürgető voltára való tekintettel a zárt, gyorsan lebonyolítható pályázat mellett döntött. Ruszinyák Márta azért ragaszkodott ahhoz, hogy november elsejéig állítsunk rektorjelöltet, hogy az új rektor január elsejére kinevezhető legyen, eddig tartott ugyanis Csíkszentmihályi Péter rektorhelyettes megbízatása. Az ET tagjai titkos jelöléssel tíz oktatót kértek fel a pályázaton való részvételre.
Az ET által felkért habilitációs bizottság 1991. október 10-re összeállította a pályázati kiírást. A pályázati kiírással szemben a minisztérium sem akkor, sem az azt követő hetekben sőt hónapokban kifogást nem emelt.
Két pályázat érkezett be 1991. október 21-ig. Dr. Müller Ferenc és Pohárnok Mihály pályázott. Az ET által felkért pályázatokat feldolgozó bizottság mindkét pályázatot az ET elé felterjesztésre alkalmasnak találta.
Az ET egyetemi tanárnak mindkét pályázót alkalmasnak találta, 22:5 arányban (81%–19%) Pohárnok Mihály rektori jelölését támogatta. A szavazati arányokra való tekintettel az ET a minisztérium jelen lévő képviselője egyetértésével Pohárnok Mihály pályázatát terjesztette fel Andrásfalvy Bertalan miniszter úrhoz.
1991. november 28-án Biszterszky Elemér államtitkár beszélgetésre hívta meg a MIF vezetőségét és Pohárnok Mihály rektorjelöltet a minisztériumba, ezen Fekete György helyettes államtitkár is részt vett. A beszélgetés szívélyes légkörben zajlott. A minisztérium képviselői ígéretet tettek a gyorsított eljárás megindítására és lefolytatására.
A jelenleg hatályos és az új felsőoktatási törvénytervezet szerint is az MTA elnökének joga és kötelessége, hogy véleményezze az ET által felterjesztett egyetemi tanári pályázatokat. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke decemberi levelében „nem emel kifogást” Pohárnok Mihály egyetemi tanári és rektori kinevezése ellen. Az MTA elnökének pozitív válasza a főiskolára is eljutott. A MIF várta a rektorjelölt kinevezését. Megnyugtató volt Biszterszky Elemér államtitkár december 23-i levele, melyben arról értesítette a főiskolát, hogy a kinevezés folyamatban van, és meghosszabbította Csíkszentmihályi Péter megbízott rektor kinevezését.
1992. február 4-én az eljárás elhúzódása miatt a MIF vezetősége levélben mielőbbi intézkedésre kérte Andrásfalvy Bertalan miniszter urat.
1992. március 4-én az ET ülésén a minisztérium képviselője a meghívás ellenére nem jelent meg, Andrásfalvy Bertalan miniszter úr a főiskola levelére választ nem adott. Az ET úgy határozott, hogy egy négytagú küldöttség a probléma mielőbbi tisztázása érdekében személyesen adja át az ET határozatát a miniszter úrnak. Ebben az ET megerősítette 1991. novemberi határozatát, és kérte, hogy a miniszter a rektorjelölt felterjesztése ügyében haladéktalanul járjon el.
A főiskola küldöttségét 1992. március 16-án a minisztériumban fogadta Andrásfaly Bertalan miniszter, Biszterszky Elemér államtitkár, Fekete György helyettes államtitkár és Bakos István főosztályvezető. Elmondták, hogy az ET rektorjelöltje egyetemi tanári alkalmatlansága miatt rektor nem lehet. Az MTA elnökének véleményét formálisnak ítélték, ezért más fórumokat is felkértek a jelölt minősítésére. Állásfoglalásukat ezekre a véleményekre alapozták. Felkérték a MIF ET-t új nemzetközi pályázat kiírására. A szóban elhangzottakat Andrásfalvy Bertalan miniszter írásban is megerősítette március 19-i levelében, s egyben felkérte az ET-t, a tanári kart, az intézményi reformbizottságot, hogy a hazai iparművészek legjobbjainak bevonásával készítse el a főiskola megújításának és fejlesztésének programját. Ez volt a MIF felé az első hivatalos válasz, bár Bakos István már előzőleg Fekete Judit újságíró számára nyilatkozott (Magyar Nemzet, 1992. március 10.). Mélyen megdöbbentette a diákokat az, hogy egy héttel a hivatalos válasz előtt újságból kellett értesülniük a minisztérium kifogásáról.
1992. március 25-én az ET megvitatta a miniszter úr március 19-i válaszát. Ennek alapján az ET nem tartotta szükségesnek az 1991. november 21-i határozat megváltoztatását, és kérte a miniszter úr döntésének felülvizsgálatát és mielőbbi intézkedését annak érdekében, hogy a MIF első demokratikusan jelölt, a hallgatói és oktatói kollektíva bizalmát élvező rektora megkezdhesse működését. Levélben kérte a miniszterelnök és a köztársasági elnök támogató segítségét. Az ET a közvélemény tényszerű tájékoztatása érdekében közleményt adott ki.
1992. április 14-én az ET Bakos István főosztályvezető részvételével és közreműködésével megvitatta a MIF illetékes bizottságai által elkészített helyzetértékelő tanulmányt. A tanulmányt az ET jónak, bár kiegészítendőnek találta. Ez az a tanulmány, melynek önkritikus és elemző adatait másnap Fekete György helyettes államtitkár a minisztériumi sajtótájékoztatón szövegkörnyezetéből kiragadva MIF elleni támadásra használta fel.
A következő napirendi pontban Bakos István főosztályvezető felolvasta a miniszter úr ET-hoz címzett második levelét, melyben ismételten megtagadta jelöltünk egyetemi tanári és rektori kinevezését, újra nemzetközi pályázat kiírására szólította fel az ET-t. Ezt az ET tagjainak Bakos Istvánhoz intézett kérdései követték. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy melyek voltak azok a bizottságok, akikre Andrásfalvy Bertalan miniszter úr első levelében és parlamenti válaszában is hivatkozott.
A Magyar Művészeti Akadémia előkészítő bizottságának nevében Cseres Tibor író levélben válaszolt a miniszter kérésére. A levél a rektor jelöltet nem véleményezi, csak a művészeti felsőoktatás habilitációs szempontjait rögzíti.
Tudni kell, hogy párhuzamosan két művészeti akadémia előkészítése is folyik. Az egyik a Magyar Művészeti Akadémia, a másik az MTA elnöke által kezdeményezett Széchenyi Művészeti Akadémia. A minisztérium sem volt tisztában, hogy kit is kért fel. Bakos István, az MKM felsőoktatási főosztályvezetője Fekete Judit újságírónak adott interjújában (Magyar Nemzet, március 10.) azt állítja, hogy a Széchenyi Művészeti Akadémia előkészítő bizottságát kérték fel véleményezésre.
Miközben Andrásfalvy miniszter úr parlamenti kérdésére adott válaszában (1992. március 24.) a Magyar Művészeti Akadémia előkészítő bizottságáról beszél ebben az ügyben, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte, hogy az általa kezdeményezett Széchenyi Akadémia szervezőbizottsága a MIF rektorának véleményezésével nem foglalkozott, nem is foglalkozhatott, mert felhatalmazása erre nem terjed ki.
A másik ad hoc jellegű bizottság 4 neves művészeti szakemberből állt. Személyi összetételét az ET nem ismerhette meg – Bakos István részleteket olvasott fel a jegyzőkönyvéből: „Ha feltételezzük az egyetem autonómiáját, feltételeznünk kell, hogy az ET tudja, hogy kit választ és miért.” A továbbiakban Bakos Istvánt idézzük: „Megismétlik (ti. a bizottság tagjai) azon kijelentésüket, mely szerint a feltett kérdés tekintetében nem kívánnak állást foglalni. Javasolják, hogy a minisztérium annak érdekében, hogy Pohárnok Mihály rektori megbízását egyértelműen terjeszthesse elő a köztársasági elnöknek, szerezze be az ET állásfoglalását az alábbi kérdésekben.
– A jelöltnek milyen publikációi vannak még?
– Milyen kiállításokon bizonyította a nagyközönség előtt szakmai rátermettségét?”
A bizottság a pályázati anyagot nem tartotta elég részletesnek, ezért a miniszternek azt javasolta, hogy további kiegészítő adatokat kérjen a MIF Egyetemi Tanácsától.
A diákok a fentiekhez a következő megjegyzést fűzték:
Bár a bizottság kompetenciája megkérdőjelezhető, eljárását a rendelkezésre álló információk alapján korrektnek tartjuk. Nagyon megrázott azonban bennünket, diákokat, hogy Andrásfalvy Bertalan miniszter úr, bár a MIF-küldöttséggel (1992. március 16.) való beszélgetésen már ismerte saját tanácsadó bizottságának fenti véleményét, mégsem közölte annak valós tartalmát.
Andrásfalvy Bertalan miniszter első levelében ezt írja:
„Két szakmai testülettel is véleményeztettük, akik a jelölt egyetemi tanári kinevezéséhez elengedhetetlenül szükséges szakmai publikációs és művészeti tevékenységet elégtelennek tartották.”
Csak egy szakmai testület volt – a fenti bizottság –, amely nem a rektorjelölt szakmai és művészeti tevékenységét tartotta elégtelennek, hanem a pályázati anyag információtartalmát. Ezért kérte a bizottság a miniszter úrtól, hogy a pályázati anyaghoz kiegészítő információt kérjen az egyetemi tanácstól.
Talán még nagyobb megdöbbenéssel fogadtuk, hogy a miniszter úr a parlamenti válaszában az első levelében leírtakon túl a következőket állította: „Közben erről folyamatosan tájékoztattuk a főiskolát is…”
Ez nem igaz.
Hivatalos tájékoztatás december 23. és március 19. között nem érkezett az MKM-től a főiskolára, és a korábban rendszeresen jelenlévő képviselőjük is elmaradt.
A helyzetet tovább élezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztatója április 15-én. Erre a tájékoztatóra a MIF nem kapott meghívást, így az ott elhangzottakról diákok és oktatók egyaránt a sajtóból értesültek. A tájékoztatón Fekete György az ET által elfogadott önkritikus, helyzetelemző tanulmányt felhasználva azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy a MIF csődhelyzetben van. Ezenkívül néhány megállapítása Pohárnok úrra és a főiskolára vonatkozóan nem fedte a valóságot, így erős visszatetszést szült a diákok körében. Ennek eredményeképp, és a rektori kinevezés előmozdítása érdekében a diákok békés tiltakozó demonstrációt szerveztek az MKM épülete elé április 29-ére. Az ET április 28-i határozatával tett pontot az ügy végére:
Határozat
Az Egyetemi Tanács 1992. április 28-i ülésének 1. napirendi pontjához.
1. Az Egyetemi Tanács fenntartja korábbi, rektorjelöléssel és habilitációs eljárással kapcsolatos állásfoglalásait és határozatait, mert a pályázó szakmai személyiségének beható ismeretén alapult.
2. Megerősíti, hogy az elmarasztaló és vádaskodó minisztériumi nyilatkozatokkal szemben az Egyetemi Tanács mint választott, legitim testület, ráruházott felelőssége és szakmai kompetenciája alapján a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével és a minisztérium folyamatos részvételével végezte feladatait. Ugyanakkor sajnáljuk, ha ez ügyben a miniszter urat sérelem érte.
3. Az Egyetemi Tanács sajnálja, hogy nem kapta meg azokat a dokumentumokat, amelyekre miniszter úr elutasító szakmai döntését alapozta.
4. Az Egyetemi Tanács megállapítja, hogy az eljárás során nyilvánosságot kapott alaptalan és ellenőrizetlen szakmai, etikai minősítések és támadások az Egyetemi Tanácsot, annak valamennyi tagját, személyében Pohárnok Mihályt a közvélemény és a felsőoktatás intézményei előtt méltatlan és tisztázást követelő helyzetbe hozta.
5. Mindezek ellenére, a kialakult helyzetre tekintettel, az oktatói munka a főiskola jövőjének megalapozásához szükséges nyugodt körülmények biztosítása érdekében az Egyetemi Tanács kénytelen tudomásul venni a miniszter úr elutasító döntését.
6. Az Egyetemi Tanács a miniszter kérésének megfelelően a rektori poszt betöltésére új, nemzetközi pályázatot ír ki a minisztériummal egyetértésben, az új felsőoktatási törvényben rögzített feltételek és garanciák biztosítása mellett.
7. Az Egyetemi Tanács tudomásul veszi, hogy az új rektor kinevezéséig a miniszter által meghosszabbított mandátumú vezető álljon az intézmény élén.
Budapest, 1992. április 28.
Magyar Iparművészeti Főiskola
Egyetemi Tanácsa
Vajon mi lehet az oka, hogy a minisztérium egy sajtótájékoztató keretében szapul egy a saját felügyelete alá tartozó intézményt? Vajon mi késztette Andrásfalvy miniszter urat saját véleményének megtagadására? Hogyan lett Pohárnok Mihály gyorsított eljárással kinevezendő pályázatnyertesből egyszerre alkalmatlan pályázó?
Vad találgatások
Vannak, akik úgy hiszik, hogy mindez azért történt, mert Pohárnok Mihály – igaz, párton kívüliként – részt vett az SZDSZ választási kampányának image-tervezésében s így minden egyéb érdeme, akár szakmai, akár emberi, másodrendűvé vált. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a minisztérium még a felsőoktatási törvény megjelente előtt saját emberét akarja a rektori székbe, hogy aztán a törvény már kész helyzetet találjon. (Lásd médiaalelnökök). Vannak, akik szerint miniszteri biztost akar a kormány kinevezni, hogy így biztosítsa hatalmát ezen az első pillantásra talán nem is olyan jelentős poszton.
Ahol nincsenek vad találgatások, az maga a főiskola. Csíkszentmihályi Péter megbízott rektor úr a minisztertől az „egyedi eljárás felülvizsgálatát kérte”, egyben a miniszterelnökhöz és a köztársaság elnökéhez is fordult támogató segítségért. Találgatásokba azonban nem bocsátkozik sem ő, sem az egyetemi tanács diákképviselője, sem Pohárnok úr. Számukra a munka a fontos, és nem kívánnak belefolyni a politikába. A főiskolának átalakulásra van szüksége, és ők ezen szeretnének dolgozni. Amit a politikusoktól várnak, az egy új felsőoktatási törvény, amely szabályozná a jelenlegihez hasonló egyedi eljárásokat, s lehetőséget adna például fellebbezésre.
Szelíd remények
Kovács Gábor, a MIF ET egyik diákképviselője tájékoztatása szerint május 12-én a minisztérium kezdeményezésére találkozó jött létre a MIF ET három tagja, az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség két képviselője, illetve a minisztérium részéről Biszterszky Elemér államtitkár úr, Fekete György helyettes államtitkár, és Bakos István főosztályvezető között. A találkozó célja annak a levélnek a megválaszolása volt, amelyet az OFÉSZ írt a kinevezési ügy kapcsán a minisztériumnak. A megbeszélésen a következő kompromisszum látszott kibontakozni: a minisztérium nem kívánja az új rektori pályázat kiírását a felsőoktatási törvény megjelenése előtt. Csíkszentmihályi Péter megbízott rektor úr a posztján marad mindaddig, amíg azt a pályázat nyertese át nem veszi tőle, nem lesz tehát miniszteri biztos. Tovább folyhat a már megkezdett fejlesztési-átalakítási munka a főiskolán, amelynek továbbra is Pohárnok Mihály lesz a gazdája, mint a MIF docense. A diákok és az OFÉSZ képviselői ugyancsak felvetették, hogy a felsőoktatási törvény tervezetéből hiányoznak a művészeti felsőoktatásra vonatkozó részek. Ezek pótlásáról a minisztérium hajlandónak mutatkozott tárgyalásokat kezdeni. Reméljük, hogy ezúttal az ígéretek valósággá válnak.
- Belföld [6]