Skip to main content

Beszélő hetilap, 20. szám, Évfolyam 4, Szám 20

: Nagy Attila (1933–1992)

révész: Potya fórum

nwa [Nagy W. András]: Demokráciaélénkítést! / Hamis következtetések / Bős / Tisztelet Forgács Pálnak!

(kőszeg): A Mercedesnek keresztelt Dongó

Révész Sándor: Kinn a Gombár, benn a közjó

– szemelvények és dokumentumok az Országgyűlés Kulturális Bizottságának múlt heti üléséről –

: Tiltakozó levél a Magyar Rádió 55 munkatársától

: Mire van hatásköre a kormánynak

: Kik azok az újságírók…

–efhá– [F. Havas Gábor]: Kit szeret Csaba?

Varga Kristóf: Káderpolitikai kalauz

Surányitól Pohárnokig

Borbély István: Pályázati kalauz

kezdő és haladó múzeumigazgatóknak

Borbély István: „A minisztériumnak ez valami miatt nagyon sürgős”

Nagy W. András: Át a tű fokán…

Ifjú szocialisták

Pomogáts Béla: Pax Hungarica

(Krasznai Zoltán): Talált tárgy

–t. [Solt Ottilia]: A válságbőség zavara

lt [Solt Ottilia]: Horn Gábor, a Liga megbízott elnöke

–eö– [Eörsi János]: Nagy Sándor, a munkáltató

Vajna János: Előhang egy német újságcikkhez

Viktor Meier: Magyarország Európában

A remény Nyugatról, a gond Keletről jön

Neményi László: Nátha vagy tüdőgyulladás?

Válsághangulat Németországban

Yehuda Lahav: Szerepcsere – lépéshátrányban

Langmár Ferenc: Legyőzik-e a menedzserek a tulajdonosokat?

L. F. [Langmár Ferenc]: Csökken az állami újraelosztás

Lázár István: Hagymatorony és gótika

Bretter Zoltán: Dunatáji liberalizmus

Tóth Gy. László: A baloldaliság veszélyei

György Péter: A kellemes és kellemetlen kultúra

Hajdu: Francis Bacon (1909–1992)

(Vadász János): [Olvasói levél]

(Simon János) - solt: [Olvasói hozzászólás és szerkesztői megjegyzés]

[Kisbali László]: A mélymagyarhoz

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon