–eö– [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

A szakszervezetek üdülővagyona külön része annak a vagyontömegnek, amely fölött a múltkoriban (Beszélő, május 2.) ismertetett vagyonvita folyik: ennek, bármily furcsán hangzik is, mindenképpen üdülési célokat kell szolgálnia, mégpedig a Nemzeti Üdülési Alapítvány felügyelete alatt. Az alapítványról egyelőre nincs törvény (csak beterjesztett tervezet), bár – papíron – megalakították az úgynevezett előkuratóriumot, az Érdekegyeztető Tanács októberi megállapodása, majd pedig egy, véletlenül épp a januári interpelláció délelőttjén aláírt össz-szakszervezeti megállapodás értelmében. Ebben az előkuratóriumban – ismételjük: elvileg – a népjóléti miniszter elnököl, és a kormány, valamint a szakszervezetek képviselői vesznek benne részt. Csakhogy az MSZOSZ haragszik, mert a VIKSZ (Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet) is aláírta az alapítást. Tudvalevőleg ez a VIKSZ kezelte volna az 5 milliárd forintra becsült, nem üdülési célt szolgáló volt SZOT-vagyont, ám ennek jó része az MSZOSZ vállalatába, a Frohburg Rt.-be mentődött át. Az ügyészség perelt emiatt az átmentés miatt, s az MSZOSZ-t ugyanaz az ügyvéd képviselte a Fővárosi Bíróságon, mint aki – a maga ideiglenes formájában – az Üdülési Alapítványt is nyélbeütötte; de aztán egyfelől fölhagyott az alapítvány képviseletével, másfelől, ha nem is jogerősen, de elvesztette a Frohburg-pert.

Miután megvolt a nyélbe ütés, kérlelte Surján dr. az MSZOSZ-elnököt: ossza meg munkáltatói jogait az alapítvánnyal az üdülési főigazgatóságot illetőleg. Nagy Sándor április 12-én kelt levelében válaszolt: az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa úgy döntött, hogy a jogmegosztás „nem időszerű.” Csak ha a törvény meglesz, és jogilag is megalakul az alapítvány – írta Nagy Sándor –, akkor „látunk lehetőséget arra, hogy az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság főigazgató státusával kapcsolatos kérdéseket megvitassuk”.

A főigazgatóság a munkáltató székházában, a Dózsa György úton keresi meg a betevőt, a székház viszont a Frohburg Rt., illetve az ennek kebelében működő United Property Kft. kezén van. E kft. természetesen bérleti díjat szed (amely Vass István adatai szerint tavaly négyzetméterenként 500 forint volt, az idén 25 000-re nőtt), s az emiatt keletkező több millió forint kiadás a nemzeti üdülési költségeket növeli. Az üdültetést államilag támogatják – érvelt Vass István –, ám a szubvenció egy része ilyen, elsőfokon már törvénytelennek minősített vagyonkezelés miatt fecsérlődik el; ráadásul az üdülőjegyeket még mindig egyedül az MSZOSZ osztja szét! Nem fogadta el tehát Surján dr. védekezését, viszont a Ház megértőnek mutatkozott.

És lássuk be: egy miniszter tényleg nem nagyon nyirbálhatja a magánjogias munkáltatói jogot. Másrészt az Alkotmánybíróság döntését – amely szerint a szakszervezeti vagyonelszámolás és ideiglenes vagyonkezelés megfér a jogállamisággal – többek között azzal indokolta, hogy tisztázatlan körülmények között örökölték Nagy Sándorék a SZOT-vagyont, így jogosan veszi a VIKSZ ideiglenes kezelésbe. Tehát törvénytelen a bérleti díj, amelyet a főigazgatóság munkáltatója a Frohburgon keresztül szed. Igaz, ezt természetesen nem mondhatja ki egy miniszter; ám az alkotmánybírósági döntés után már csak időhúzásból ragaszkodhatnak az üdülővagyon kizárólagos kezeléséhez Nagy Sándorék. Az időhúzás pedig államosító reflexeket válthat ki az erre hajlamos kormányból. Például valamiféle vagyonkezelő biztos jelenhet meg az eleddig szakszervezetközi megegyezés terepének szánt harcmezőn.

• Válassz szakszervezetet!